Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
4309 Ha megnézzük a szakmai szervek hozzáállását, ki lehet kapdosni ebből egypár dolgot, hogy milyen komplikálttá válik néhol vélemé nyezési és szakmai szempontból a dolog. Mi történik például a szakmai érdekképviseletek jogosítványaival? Ha már ennyire elvisszük szakmai részre a dolgot. Egy helyen van megemlítve a szakmai szervezet, hogy az elnök biztosítja az érdekképviseletek jogaina k gyakorlását - de hogy hogyan, milyen formában, arról egy árva szó sincs. Vagy ha megnézzük az országos igazságszolgáltatási tanács kinevezési jogkörébe tartozó kollégiumvezetőt, amely mégis egy lényeges szakmai vezetői állás, akkor a 73. § szerint a kine vezési jogkörről kollégiumvezető esetén a kollégium a kinevezés tárgyában véleményt nyilvánít. Tehát a kollégium nyilvánít véleményt. A 80. § b) pontja szerint: az országos igazságszolgáltatási tanács kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetők pályáza tára az összbírói értekezlet is véleményt nyilvánít. A 91. § d) pontja szerint pedig a kollégium javaslatot tesz a kollégiumvezető kinevezésére. Tehát egyszer vélemény, egyszer javaslat, összbírói értekezlet - tehát még túl is komplikálódik az egyik legfon tosabb szakmai vezető kiválasztásával kapcsolatos és az országos igazságszolgáltatási tanács hatáskörébe utalt kinevezési jogkör. Őszintén megmondom, hosszas gondolkodást igényelt, hogy nem lehetnee valahogy módosító javaslattal az országos igazságszolgál tatási tanács törvényjavaslatból történő kihagyásával elfogadhatóvá tenni a kétségtelenül komoly szakmai munkát tükröző javaslatot. De teljesen igaz az, hogy ez egy rendszer. Ha egy kockát kiemelek belőle, akkor összeomlik az egész. Tehát itt nem módosító javaslatra, hanem egy egészen új törvényjavaslatra lenne szükség. Annak ellenére, hogy én először naiv hitemről tettem tanúbizonyságot azzal, hogy nem lesz pusztába kiáltott szó, amit az országos igazságszolgáltatási tanács veszélyeiről elmondtam, nyilvánv aló, hogy a parlamenti többség birtokában ez a törvényjavaslat csont nélkül keresztülmegy, tehát módosító javaslatok elkészítése, amely egy új törvény elkészítését jelentené, teljesen reménytelen küzdelem lenne. Ennyit az országos igazságszolgáltatási taná csról; nem kellett megismételnem a korábbi felszólalásomban foglaltakat. Nagyon röviden a jogegységi eljárásról, ami a törvényjavaslatnak az egyik legjobb része, ez kétségtelen. Indokolt, hogy konkrét ügyekben történik; nem mint a korábbi, csak elvi szinte n mozgó irányelvek, hanem konkrét ügyben történik. Persze megvan az, hogy az úttörő kellemetlen helyzetbe kerül, mert az ő konkrét ügyében hozott döntés rá nem hat ki, de a következő hasonló jellegű jogvitákra már kihat. Viszont indokolte még az elvi bíró sági határozatok közzététele? Annak idején is a bírósági határozatok tele voltak kollégiumi állásfoglalásokkal. Személyes emlékként mondom, egyszer egy fellebbezési tárgyaláson némi nagyképűséggel a jogi álláspontom védelmében sorra idéztem polgári kollégi umi állásfoglalásokat, és amikor a nyolcadiknál tartottam, akkor a tanácsvezető megállított, azt mondta: tessék megállni; tessék parancsolni; egyet tessék szíves megmondani: köt ez engem, kötelező ez rám nézve? Azt mondtam, egyértelműen a válasz: nem; akko r miért tetszik idézni, úgyis meggyőződésem szerint fogok ítélkezni. Tehát az elvi bírósági határozatok közzététele bizony "nesze semmi, fogd meg jól!", mert a bíróra nem kötelező, ő úgyis a meggyőződése szerint ítélkezik; viszont a jogegységi döntés, joge gységi határozat nyilván elősegíti a szakmai szempontok érvényesítését. Az ítélőtábláról már elmondtam, hogy az elvi egyetértés mellett nem tartjuk időszerűnek. Inkább arról szólnék, ami még a törvényben még jó: a bíróvá válás feltételeinek szigorítása. Mi ndig hangoztattam, hogy a bírói tekintély egy kétirányú utca. Az egyik sávban közlekedik a jogszolgáltató bíróság, a másik sávban a jogkereső közönség. Közlekedési baleset akkor következik be, ha ezek nem tartják be a közlekedési szabályokat. Tehát: a bíró vá válás feltételeinek szigorítása. Tudom, hogy sokan fogják szidni a pályaalkalmassági vizsgálatot, holott nyilvánvalóan egy bírónak nemcsak jó jogásznak, annál
