Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
4308 rendszert javasol, elismeri, hogy az Európa Tanács egyes államaiban olyan más rendszereket alkalmaznak, amelyek gyakran a kormány, a parlament vagy az államfő közreműködésével járnak együtt. Az ajánlás nem javasolja ezen évtizedek vagy évszázadok óta fennálló, a gyakorlatban jól működő rendszerek megváltoztatását. Azonban még a zokban az országokban is, ahol a bírákat hivatalosan a kormány jelöli ki, valamilyen formában léteznie kell olyan rendszernek, amely a bírák kinevezési eljárását a gyakorlatban átláthatóvá és függetlenné teszi. Megmondja, hogy ennek mik a szervezeti megold ási rendszerei; ezt a szervezeti megoldási rendszert tükrözi a jelenleg érvényben lévő, a bíróságokról szóló törvény. A Legfelsőbb Bíróság és az Európa Tanács közös szervezésében Budapesten 1995. október 2527. között megtartott nemzetközi konferencián szü letett egy összefoglaló jelentés. Ez az összefoglaló jelentés lerögzíti, hogy a jelenleg a törvényjavaslatban szereplő rendszernél az első történelmi utalást az 1946os francia alkotmányban találhatjuk, amely létrehozta a conseil supérieur de la magistratu ret. Az 1947es olasz alkotmány - követve a példát - szintén megalakított egy hasonló jogkörrel és feladatokat ellátó tanácsot. A nyugateurópai országok közül utána Portugáliában 1976ban, majd Spanyolországban 1978ban a francia szabályozási formától el térő igazságszolgáltatási tanácsokat állítottak fel. A konferenciának ez az összefoglaló jelentése rögzíti: mint láthatjuk, NyugatEurópában sem találjuk meg mindenütt az önigazgatásnak ezt a fajta modelljét. Sem az északi államokban, sem a német jogrendsz ert követő államokban nincsenek ezen intézménynek megfelelő képződmények. S az már csak egy mellékmondat, hogy a magyar közjogi gyakorlatban és hagyományban egyáltalán nem létezik, szemben, amit az ítélőtáblák mellett érvként fel lehetne hozni. Nézzük meg ezzel kapcsolatban a magyar alkotmánybírósági gyakorlatot! Az Alkotmánybíróság először az 53/1991es számú határozatában foglalt állást az igazgatási függetlenséggel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem feltétlenül alko tmányellenes az olyan törvényi szabályozás, amely a bírói függetlenség sérelme nélkül bizonyos igazgatási feladat- és hatásköröket ad az igazságügyminiszternek a bírósági ítélkezés személyi és tárgyi feltételeinek kialakításával kapcsolatban. Ez az alkotm ánybírósági határozat részletesen utal arra, hogy a kontinentális jogok hogy különítik el egymástól a bíróságok ítélkezési és igazgatási tevékenységét. A másik alkotmánybírósági határozatból, a 38/1993asból már idéztem, ezt nem kívánom ismételni. Tehát en nyi az előtörténete az országos igazságszolgáltatási tanács című, az előbb függetlenségi mézesmadzagnak nevezett intézménynek. Megjelenik ebben a törvényjavaslatban, amelyben részt vesznek mindhárom hatalmi ág képviselői, békés együttélésben, tehát egy cso dálatos közjogi öszvér jön létre; a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom is részt vesz benne - nem tudom, hogy az Országos Ügyvédi Kamarát hova soroljam be, melyik intézményhez , tehát kétségtelenül békés együttélésben össze vannak itt rakva, és t essenek majd az igazgatásról gondoskodni. Ha végignézzük a hatásköri szabályokat, azokban csupa jogosultság szerepel. De vajon ebben a szabályozásban ki lesz a felelős a bíróságok működtetéséért? Az alkotmány szerint nyilván a kormány. De az országos igazs ágszolgáltatási tanácsnak ebben milyen feltételrendszert biztosít majd? (10.00) A kötelezettségek nyilván meghagyják a jóságos kormányatyának azt, hogy minden jogosultság nélkül csak működtesse a bíróságokat, a többit majd elintézik. Hova porladtak a bírói önkormányzatok, az összbírói értekezlet, a bírói tanácsok és az Országos Bírói Tanács jogosítványai? Küldöttet jelölhetnek, ez a jogosítványuk maximuma, mert az egyetértésükre, az állásfoglalásukra és javaslatukra a kutya sem kíváncsi, nem köt senkit, azt csinálnak, amit akarnak! Szórakozzanak, javasoljanak - nem köt senkit! Az egyetértési jog is véleményezési jogkörré zsugorodik.
