Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
4307 Az indokolás szerint a reformot jelentő törvényjavaslat a bírói függetlenség alapvető biztosítékaként a bíróságok igazgatásának olyan rendszerét alakítja ki, amely a politikailag semleges bírói hatalmat elkülöníti a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. E szépen fogalmazott mondattal szemben a megteremteni szándékozott megoldás nem elkülöníti a bírói hatalmat a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól, hanem elszakítja egy szerves jo gállami rendszer földön járó valóságától. Az indokolás 6. oldala szerint a törvényhozó vagy a végrehajtó hatalom a törvények és más jogszabályok megalkotásával, szervezeti összekapcsolódás nélkül - mondja az indokolás - korlátozza a bírói hatalmat. (9.50) Ez azonban nem jelenti azt, hogy más hatalmi ág alkotmányos garanciák mellett nem vehetne részt a bírósági szervezet működtetésében. Azt mondja: "Ezt kifejezi a bíróságok legfőbb igazgatási szerveként meghatározott országos igazságszolgáltatási tanács dele gált tagsága." Aláhúznám tehát az indokolásból azt, hogy "szervezeti összekapcsolódás nélkül". Vajon egy organikus szervezetben például a vér hogyan jutna el a többi fontos szervhez szervezeti összekapcsolódás, tehát a vérerek nélkül? Egy organikus szervez et működésében ezt kizártnak tartjuk; itt viszont szervezeti összekapcsolódás nélkül van az elkülönítésnek nevezett teljes elszakadási folyamat. Korábbi felszólalásomban utaltam arra, hogy el kell választani az ítélkezési függetlenséget a valójában csupán technikai feladatokat jelentő igazgatási függetlenségtől. Most nézzük meg az ítélkezési függetlenséget! A jelenlegi szabályozás szerint a bírák függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenysé get nem folytathatnak. Az új szabályozás még pontosabban igyekszik rögzíteni az ítélkezési függetlenséget, mert kimondja, hogy a bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók, a párttagsági tilalom pedig átkerül a szervezeti törvénybe. Most nézzük meg az igazgatás jelenlegi szabályozási rendjét! A jelenleg érvényben lévő, a bíróságokról szóló törvény 51. §a szerint az igazságügyminiszter a bírói függetlenség sérelme nélkül biztosítja a bíróságok működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételeket, irányítja és ellenőrzi a bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét, szabályozza a bírósági ügyvitel rendjét. A személyi és anyagi feltéte lek biztosítása keretében a bírósági vezetők kinevezésénél a bírói önkormányzatok, illetve testületek jogosítványai által korlátozott jogkör illeti. Az igazságügyminiszternek és rajta keresztül a kormánynak kötelezettségei vannak, ő felelős a bíróságok mű ködtetéséért, ezért felelősség terheli, interpellálható és a felelősség alapján felelősségre is vonható. A múltkor említettem a zalaegerszegi példát: ha betörik a zalaegerszegi bíróságon az ablak, akkor lehet az igazságügyminisztert hívni, hogy jöjjön és üvegezze be. Tessék mondani, ezzel szemben az a jogosítványa nincs meg, hogy legalább megválassza azt a személyt, aki a létrát tartja? Hátha ezt bizalmi kérdésnek tekinti, mert ha nem jó a létratartó, esetleg lezuhanhat! Tehát a kötelezettséggel szemben ny ilván valami jogosítványnak is kell állnia. A korlátlan igazgatási függetlenség elszánt hívei szerintem bajosan hivatkozhatnak arra, hogy ez a megoldás az egyedül üdvözítő és eurokonform. Nézzük meg az Európa Tanács miniszteri bizottságának az 1994. októbe r 13án elfogadott ajánlását a bíróság függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről! Az csak egy kis bevezető adalék, amit ez az ajánlás megfogalmaz, hogy a bírói függetlenség elvének megőrzése mellett elengedhetetlen a jogaik és kötelességeik tisztelet ben tartását biztosító ellenőrzési rendszernek alávetni őket. Mit mond ki a továbbiakban az Európa tanácsi ajánlás az igazgatási függetlenségről? Alapelvként kimondja, hogy a végrehajtó és törvényhozó hatalom szerveinek tartózkodniuk kell olyan intézkedése k meghozatalától, amelyek megsérthetik a bírák függetlenségét, de ugyanakkor teljes egyértelműséggel rögzíti, hogy jóllehet az ajánlás a bírák kinevezésére képzeletbeli tökéletességű
