Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
4262 kell fizetni. A társadalombiztosítás kockázatközösség, amelyben - a törvényben megállapított szabályok szerint - a részvétel kötelező. A biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmán yos korlátozása együttesen érvényesül, szabályoz ebben a rendszerben. A biztosítottaknak a rendszerben való részvételét a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg bizonyos, a törvényjavaslatban megfogalmazott kivételek től eltekintve. De járulékot csak a munkavállaló fizet. Ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire érvényesül a biztosítási elv ebben a javaslatban, akkor azt mondhatjuk, hogy nem teljesen felel meg a klasszikus biztosítás filozófiájának, hiszen még a szóhasználatáb an is átkereszteli a járulékot hozzájárulásra, s ezáltal nemcsak a névvel, de a tartalommal is inkább adófilozófiát követ, mint biztosítási filozófiát. Ha a szolidarisztikus részét nézzük a javaslatnak, akkor azt mondhatjuk: nem igaz, hogy a munkáltatói já rulék a munkaadók szolidaritását jelzi, az a bér része, a bruttó munkaköltség része. Ha a továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy hol jön létre a törvény szerinti biztosítási jogviszony, akkor azt mondhatjuk, hogy csak a munkáltató és a munkavállaló között. A sz olidaritással kapcsolatban el kell mondani, hogy ez a törvényjavaslat sem tudja megoldani a járulékalap kiszélesítését, hiszen a munkavállalók közül jelenleg is a bérből és fizetésből élők fizetik a terhek 90 százalékát. Ez a törvényjavaslat sem hozott átt örést ezen a téren, csupán a hatályos jogszabályok egy részét ismétli és átveszi. Nem kezeli a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységet járulékfizetés, biztosítási jogviszony vonatkozásában. Ezt a kérdést véglegesen meg kellene oldani. Nagyon bonyolult mód on szabályozza a törvényjavaslat ezt a tevékenységet. Kívánatos lenne sokkal egyszerűbb módon megfogalmazni. A törvényjavaslat szerintem legaggályosabb része a nyilvántartás kérdése és egy többszereplős rendszer működtetése ezen törvényjavaslat szerint. Ez szintén aggodalomra ad okot, hogy sikerüle ilyen rövid idő alatt megteremteni az egyéni folyószámlavezetés rendszerét, valamint a nyilvántartási rendszert, tudjae kezelni ez a rendszer a jelenleg forgalomban levő mintegy 11 millió tajszámot. Kétségtel en előnye ennek a rendszernek, hogy talán egyszer elkészül a foglalkoztatók nyilvántartása. A foglalkoztatókra nyilvántartási, könyvelési vonatkozásban igen nagy terhet rak ez a törvényjavaslat, ez főleg a kisvállalkozókat érinti, és hozza igen nehéz helyz etbe. A felkészülési időn kívül szükséges még egyéb segítség is, gondolok itt szoftverekre, hardverekre, az ezek beszerzéséhez nyújtott támogatásra. A törvényjavaslat nagyon sok kérdést a végrehajtási szabályok közé utal. A törvényjavaslat kapcsán fellángo lt a vita az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás jövedelemplafonja körüli kérdésekben. El kellene gondolkodni az esetleges plafonemelésről. Sok országban ezen plafon alapján egy bizonyos jövedelem felett - például Hollandiában - nem engedik be a ren dszerbe az állampolgárokat, hanem öngondoskodásra késztetik őket. Ez a mi biztosítási rendszerünkben elképzelhetetlen, mert mindenkire kiterjed a biztosítás. A törvényjavaslatban nincs olyan reformértékű javaslat, amely megoldaná például az egészségügyi re ndszer finanszírozását. Végezetül: bonyolultságától eltekintve, valamint az itt felsoroltakat kivéve szükséges ezen törvényjavaslat, hiszen ez mégiscsak egy átfogó rendszert ad arra, hogy milyen módon kell fizetni. De ehhez a törvényjavaslathoz számos módo sító javaslatot kívánunk beadni az egyszerűsítés érdekében, illetve amiatt, hogy szeretnénk a járulékot mint fogalmat, mint meghatározást visszahozni ebbe a törvényjavaslatba. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépe n. Megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. Őt soron követi majd Szabó Imre képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A jelenlegi egységes szabályozást a javaslat szer int négy törvény váltja fel. Ez a szabályozás azonban csak akkor lehetne életképes, ha a törvények a
