Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP):
4261 maguknak takarékoskodnak, akkor nem kell összekeverni az 1950ben, meg '40ben született ekkel, ugyanazokról az 1997ben születettekről van szó. Ismerve a halandósági rátákat, sajnos a mai halandósági ráták alapján a férfiak 45 és 65 éves koruk között lényegesen kevesebben lesznek majd - ugyanaz a korosztály öreg korában. Ezért fontos, hogy am ikor ő megöregszik, de még van közöttük olyan, aki nem éri meg az öregségét, ezért nagyon fontos, hogy azt az utódai örökölhessék. Azonkívül, hogy én egészen megbizonyosodtam abban, hogy Kis Gyula nem hajlandó megérteni, hogy különböző generációkat és kors zakokat különbözőképpen érint ez a dolog, és tulajdonképpen nem nagyon hajlandó ebbe az egész gondolatmenetbe belemenni, tehát csak abban hajlandó gondolkodni, hogy a mindenkori öregeknek a mindenkori fiatalok fizetik a járulékot, illetve a nyugdíjat, ezér t nagyon nehéz lesz nekünk vitatkozni. De még egyszer szeretném elmondani: semmifajta ilyen érzelmi vagy erkölcsi kötelezettség nincs a mai rendszerben sem. Amikor én nyugdíjjárulékot fizetek, én jogosultságot vásárolok magam számára, egy olyan jogosultság ot, amire semmilyen garancia nincs, hogy az pénzre átszámítva mennyi lesz. De nem azért fizetem a nyugdíjjárulékot, hogy az apámnak nyugdíja legyen. A saját magam jogát vásárolom meg, ahogy ő megvásárolta az elmúlt ötven évben, amikor nyugdíjjárulékot fize tett. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Schwarcz Tibor képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Őt soron követi majd Gyimóthy Géza képviselő úr, Független Kisgazdapárt. DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az előttünk álló törvényjavaslat egy eleméhez szeretnék hozzászólni, mégpedig a T/4293. törvényjavaslathoz, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjakra jogosultakr ól, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslathoz. Ez a törvény foglalkozik a jogviszony kérdésével, meghatározza, hogy ki a foglalkoztatott, ki a biztosított és ebből milyen kötelezettsége származik. Ezek a kötelezettségek a következők: a részvételi, illetve a fizetési kötelezettség. (15.10) A foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési és részvételi kötelezettségét nevezzük közteherviselésnek. Manapság rengeteg szó esik a társadalombiztosításról, annak filozófiájáról, felépítéséről és a tá rsadalmi szolidaritásról. Ezen törvényjavaslat ebben a kérdésben próbál meg világos képet adni, sajnos igen nehezen érthető módon, s egyáltalán nem könnyítve meg a jogalkalmazók dolgát. Az előttünk álló törvénycsomag kapcsán - melyből én a fedezeti oldalla l, a rokkantnyugdíjasokkal, a kötelező egészségbiztosítási ellátással kapcsolatos kérdésekhez már szóltam - most amiatt szólok, mert ez is része annak a törvénycsomagnak, amely hivatott lett volna kiváltani a többször módosított s ezáltal áttekinthetetlenü l bonyolulttá vált '75. évi II. törvényt. Sajnos a rokkantnyugdíjról szóló törvényjavaslat elmaradása torzó formában meghagyta a '75. évi II. törvény erre vonatkozó részeit, s az új, több törvénybe szétszórt jogszabályok miatt egy nehezen érthető, nehezen követhető, bonyolult rendszer jött létre. A most általam tárgyalandó törvényjavaslat finoman szólva nem tartozik a jogalkotás gyöngyszemei közé, nemcsak nehezen érthető nyelvezete, hanem a probléma bonyolultsága miatt is, s ezen bonyolult probléma igen neh ezen érthető tárgyalása miatt. De a törvényjavaslat belső logikájával is vannak gondok. Elvárható lett volna ettől a törvényjavaslattól, hogy egy helyen, egységes szövegbe szerkesztve nevesíti az összes fizetési kötelezettséget. Gondolok elsősorban az egés zségügyi hozzájárulás fizetési szabályainak beszerkesztésére ebbe a törvényjavaslatba, már csak a könnyebb kezelhetőség, a megérthetőség és az egységes szemlélet kialakítása végett. Így lehetett volna tudni, hogy mit kell fizetni, ezért mi várható, mely jö vedelem után milyen formában és kinek
