Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - OLASZ JÁNOS (MSZP):
4255 "Tény, hogy a részletes nyugdíjbiztosítási ágazati szakma i véleményekre is figyelemmel a törvényjavaslatok minősége folyamatosa javult, mind a tartalmat, mind pedig a szövegezés szakmai és nyelvtani részét illetően" - találjuk a Nyugdíjfolyósító Önkormányzat az Országgyűléshez beterjesztett nyugdíjreformcsomagró l szóló szakmai véleményében. Amilyen alaposnak az előkészítést, annyira átgondoltnak tartom az új rendszerre való teljes áttérésre biztosított idő meghatározását is. A 2009. január 1jéig tartó átmeneti idő nem csorbít a megszerzett jogon annál, aki korán ál fogva - mert elmúlt 47 éves - járulékbefizetési kötelezettségének eddigi élete során a jelenlegi rendszerben tett eleget, már nem is választhatja az új rendszert. Lehetőséget ad a 47 év alattinak arra, hogy modellszámítások alapján eldöntse, számára mi a kedvező, aze, ha marad a megreformált, korszerűsített felosztókirovó rendszerben, vagy a két pilléren nyugvó formát választja, vagyis belép a tőkefedezeti elven működő magánnyugdíjpénztárba, azzal a lehetőséggel is élve, hogy egy éven belül választhat , vagy változtathat korábbi döntésén. Az 1998. január 1jével munkába lépő, 42 év alatti pályakezdők csoportja az egyetlen, ahol kötelező a kétpillérű rendszerben való járulékfizetés. Alkalmas lesz a 11 éves átmenet arra is, hogy a megvalósulás során a men et közben észlelt zavarok törvénymódosítással korrigálhatók legyenek. Nem érinti a nyugdíjrendszer megváltoztatása közvetlenül a már nyugállományban lévőket, de az éves nyugdíjemelés szabályainak változása igen. A törvénytervezetben megfogalmazott rendszer vegyes módszerrel, az átmenet idejére szinte éves részletezéssel a keresetekhez és az árak alakulásához is köti a nyugdíjak éves rendszeres emelését. Azt hiszem, jogosnak, igaznak kell elfogadnunk a Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége által megfogalmazottakat, miszerint a nyugdíjemelések rendszerének tervezett változtatása nem felel meg az 1048/96. (V. 22.) kormányhatározatban előírtaknak, ugyanis ez a fajta indexálás rontani fogja a már nyugdíjban lé vők helyzetét. Csehák Judit a Szocialista Párt vezérszónokaként úgy fogalmazott, hogy 199899re lehet olyan megoldást találni, ami jó lesz. Ezt összevetve a megismert kormányzati szándékkal, hiszem, hogy a 3 millió nyugdíjas érdekének megfelelő megoldás s zületik, 2000től pedig az 5050 százalékos emelésben már egy jól működő gazdaság hatása lesz érzékelhető. Tisztelt Ház! A törvénycsomag jó megítélését, kedvező fogadtatását gyengíthetik a célzatosan, nem összefüggésükben bemutatott, kiragadott mondatok, m ódosítások. Az összefüggést én most a négy törvény és a határozati javaslat egymástól való elválaszthatatlanságaként értelmezem. Ilyen jelleggel, jelenséggel két területen találkoztam. Az egyik egy Budapesten megjelenő szakmai hetilap címoldalán a következ őket közli: Társadalombiztosítási járulékfizetési távlatok, alatta nagybetűvel: a munkaadóké csökken, a munkavállalóké nő. Az írás egyébként tárgyszerűen foglalja össze, táblázattal is könnyebbé téve az eligazodást, a járulékfizetési szabályokat. A hír iga z, mondhatnánk, mert 2000ig valóban erről van szó. Csakhogy az országgyűlési határozat, a H/4292. számú országgyűlési határozati javaslat - Az új nyugdíjrendszer bevezetéséhez kapcsolódó egyes feladatokról című határozat ez - 3. pontjában egyértelműen fog almaz a kompenzálásról, miszerint a nyugdíjrendszer átalakítása nem eredményezheti sem a munkaadók, sem a munkavállalók terheinek növekedését. Ennek érdekében az egyéni társadalombiztosítási járulék fokozatos emelkedését a személyi jövedelemadózás szabálya inak megfelelő, fokozatos változtatásával teljes körűen ellentételezni kell. Hasonló a másik jelenség is: a társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat 36. § (4) bekezdés a), b), c) pontokban foglaltak megítélése is. Arról van itt szó, hogy megállapodás megkötésével és a megállapodás megkötése napján érvényes minimális bér alapulvételével számított nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésével szolgálati időt szerez az, aki felsőfo kú oktatási intézmény nappali tagozatán eltöltött
