Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
4250 Köszönöm sz épen a szót. Nagyon örülök Kis Gyula felszólalásának, mert napok óta azt érzem, hogy egy fontos dolgot nem tisztázunk, és ez a 40 óra - vagy pontosabban 30 óra, amely a nyugdíjreformra nekünk megadatott - talán elég idő lesz ahhoz, hogy egypár dolgot tiszt ázzunk. Az önkéntes és a kötelező pénztár is nonprofit szervezet. Ez azt jelenti, hogy a pénztártagoknak van pénzük. A pénztár szerződést köthet befektetési tanácsadóval vagy vagyonkezelővel, amiben fix összeggel vagy a kezelt összeg arányá ban lehet megállapodni a vagyonkezelési költségben. Ez ma Magyarországon - a most már közel 300 pénztárnál - körülbelül 1 százalék körüli, ami a piacon kialakult, tehát a kezelt összeg 1 százaléka. De nagyon sok esetben már fix összeg, mert a nagyon nagy ö sszegnek az 1 százaléka egyre több lesz, sok esetben ez már fix összeg. Tehát egy pénztár költségei úgy néznek ki, hogy vannak a szigorúan vett működési költségek, és vannak a vagyonkezeléssel együtt járó költségek; például a biztonságnak is van költsége, ilyen a kötelező betétkezelés, ami valahány ezrelék. Minden, ami a befektetett vagy a befektetendő pénz költsége, az a nettó hozamot eredményezi, tehát a bruttó hozamot csökkenteni kell a nettó hozammal. (14.10) Ha valamelyik hetilapot, talán a Heti Világg azdaság mellékletét az elmúlt időszakban megnézi, akkor az az érdekes számsor látszódik a pénztárfelügyelet adatai alapján, hogy ma ezeknek a pénztáraknak 2326 százalékos infláció mellett a nettó hozamuk 28 és 34 százalék között van. (Varga Mihály: Ezek m anipulált számok!) A nettó hozam azt jelenti - az a nettónettó hozam , amikor a befektetett összegeknek a tiszta haszna látszik. Ha egy ilyen befektetés megőrzi a vásárlóerejét, az azt jelenti, hogy már sokkal jobban jártunk mindannyian (Az elnök a cseng ő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , mint a jelenlegi társadalombiztosítási rendszerben. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most megint fantasztikus mennyiségű idő, 10 egész perc áll rendelkezésemre ahhoz, hogy mondjak valamit erről a 4 törvényről és 1 országgyűlési hatá rozati javaslatról. (Varga Mihály: Nagylelkűek!) Nos, én most megint csak egy részelemét veszem ki ennek. Egy részelemét - és lehet hogy furcsa, hogy éppen én foglalkozom vele, de mégis én fogom tenni , ez a gazdasági megalapozottsága ennek a reformcsomag nak. Hiszen 1990től, az akkori szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság tagjaként folyamatosan a nyugdíjrendszer átalakításának kérdéskörével, a nyugdíjrendszeren belüli feszültségekkel és a nyugdíjrendszer átalakításának megoldási módjaival fog lalkoztunk. Akkor a kormány által benyújtott országgyűlési határozati javaslat több változatot tartalmazott, hogy milyen irányokat tűzzön ki az Országgyűlés a nyugdíjrendszer átalakítására. Az akkori kormányjavaslatban is egyik változatként megjelent a tők efedezeti rendszer kötelező vagy szabadon választott , de a kormányjavaslatban kötelező - létrehozásának koncepciója. Akkor a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságban kormánypárti és ellenzéki képviselők együtt nagyon hosszú időn keresztül do lgoztunk, gondolkoztunk, és hallgattuk meg a szakértők különféle véleményét arról, hogy melyek azok az irányok, amelyek reálisan kitűzhetők. Igen, akkor is meggondoltuk, mert szó volt róla, hogy a tőkefedezeti rendszer létrehozása mennyibe kerül az országn ak. Akkor, kormánypárti és ellenzéki képviselők együtt, tisztelt képviselőtársaim - nem úgy, mint most , végiggondolva a dolgot, minden tényezőt számításba véve az országgyűlési határozatnak azt a változatát alakítottuk ki szinte saját kezűleg megírva a s zöveget, amit a parlament, az akkori parlament több mint 80 százalékos többséggel fogadott el.
