Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
4247 gazdasági növekedést fo g jelenteni. Azt gondolom, ez egy túlságosan egyszerű képlet ahhoz, hogy igaz legyen. Mivel a kormány nem beszél arról, hogy a gazdasági növekedés hogyan függ össze a tőkefedezettel, próbáljuk meg kitalálni. Vélhetően arról van szó, hogy ha a rendszerben l esz valamiféle megtakarítás... De kezdjük az elejétől, kezdjük azzal, hogy a pillér első rendszerében vélhetően hiány fog keletkezni. Ezt ma már a kormány is elismeri. Ma még nem tudjuk, hogy mekkora lesz ez a hiány, erről diszkréten hallgat mindenki, de v élhetően hiány lesz. Ha hiány lesz, nyilván állampapírokkal - vélhetően, mert ezt sem tudjuk pontosan - fedeznie kell a kormánynak. Az államadósságot állampapírokkal finanszírozzuk, ez nyilvánvaló. Azonban - mondja a kormány - a második pillérben ezalatt m egtakarítások keletkeznek, és ezeket a megtakarításokat fogják majd ezek a nyugdíjpénztárak piaci módon befektetni. Méghozzá oly módon befektetni, hogy nem az állampapírokat vásárolják meg, hanem ennél nyereségesebb vállalkozásokat, részvényeket, papírokat - és így tovább - fognak vásárolni. Mindjárt jön az első logikai bukfenc: működési költségek vannak ezeknél az alapoknál. Nyilvánvalóan a működési költségeket le kell vonnunk e rendszer működéséből. Itt mindjárt billen egyet a logika, de ez elvileg még ne m zárná ki, hogy a kormánynak is igaza lehet. A kormány azonban úgy gondolkozik, hogy ha magasabb hozamot hozó papírokat vásárolnak ezek az alapok, akkor az ezek közötti különbség - amely az állampapírok kamata és a magasabb hozamot hozó papírok közötti ka matok különbségét jelenti - jelentkezik majd megtakarításként. Úgy gondolom, azon a konferencián, amely az idén februárban volt a nyugdíjreform kérdéséről, jó néhány szakértő cáfolta ezt a fajta logikát, és igen erős fenntartásait hangsúlyozta ezzel kapcso latban. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy ha ez igaz, akkor a Pénzügyminisztérium előtt a József nádor téren a szobrot le kell cserélni Münchhausen báró szobrára, mert ez a logika "a hajánál fogva kihúzzuk magunkat a bajból" című logikára van felfűzve. Az a kormányzati logika sem igaz ennek megfelelően, hogy a nyugdíjak átlagos színvonala az új rendszerben se csökkenjen - fogalmaz a kormányelőterjesztés. Azt gondolom, a társadalom számára ma már egyre inkább nyilvánvaló, hogy a nyugdíjak sajnos nem tudják me gőrizni ebben az új rendszerben az eddigi szintjüket - ezek vélhetően csökkenni fognak. Abban vita van, hogy ez mennyivel fog csökkenni. Ezt előre nagyon nehéz modellezni. A kormánynál készült ilyen számítás. Azt gondolom, hogy a hiány nagysága nagymértékb en fogja befolyásolni azt, hogy milyen gazdasági növekedés lesz ebben az országban, hogy mekkora lesz az államháztartás hiánya. Enélkül tehát - hogy ezt az adatot ne tudnánk megbecsülni többékevésbé jól - nem lehet érdemben beszélni a nyugdíjreformról. A kormány előterjesztése azt a logikát, érvet fogalmazza meg a felosztókirovó rendszerrel szemben, hogy itt majd a tőkefedezetinél mindenkinek egyénileg lesz nyilvántartva a nyugdíjfelhalmozása, a nyugdíjjáruléka, és ez az embereket ösztönzi arra, hogy a fe ketegazdaságból visszajöjjenek a legális szférába. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ez a logika szintén nem számol azzal, hogy ma Magyarországon a feketegazdaság milyen elvek szerint működik. Olaszországban megpróbálkoztak ezzel a rendszerrel, a feketegazd aságból nem jöttek vissza sem a munkaadók, sem a munkavállalók. Magyarországon - ahol az olaszországinál kétszerte nagyobb a kutatók számítása szerint a GDPhez a feketegazdaság részaránya - nem hiszem, hogy ez szintén eredményre fog vezetni. (14.00) A mun kaadó és a munkáltató sajnos továbbra sem lesz érdekelt abban, hogy ezek a járulékok befolyjanak. A pénztári kezelés költségeiről, úgy gondolom, szintén nem szól a kormány. Itt felmerült az a vita, már az előttem hozzászólóknál is, hogy önkéntes vagy kötel ező. Ha már kötelező, akkor gondoljunk bele abba, hogy a működési költségeknek vajon milyen korlátja van egyegy nyugdíjpénztárnál. Ezek a pénztárak vélhetően versenyezni fognak egymással - gondoljuk mi. De hát
