Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
4228 lehetőségek szerint fog eljárni. Természetesen elfogadom a becsületszót, csak nem a politika eszköztárában, ahol ez nem alapvetően jellemző kategória. A másik törvény, amit most ebben a csomagban tárgyalunk, a rokkantakat érintő törvény már sokkal közvetlenebb kapcsolatban van a nyugdíjrendszerről szóló törvényekkel, hiszen itt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben keletkező hiányok pótlásának egyik lehetséges eszközéről van szó. Elhiszem, hogy nagyon sokan a munkanélküliségtől való félelem mia tt, azt is elhiszem, hogy tisztességtelen eszközökkel mentek nyugdíjba - nem elhiszem, tudom; 500 ezer munkanélküli mellett 400 ezer rokkantnyugdíjas keletkezett. De az, hogy akár mindannyian ezek közül jogtalanul részesültek rokkantnyugdíjban, még nem jog osít fel minket arra, hogy a rokkantnyugdíj rendszerét oly módon szűkítsük, ahogy ez az országgyűlési határozat teszi. Erről az jut eszembe, amikor Budapesten csecsemőtejet lehetett utalványra kapni, ami jó minőségű, csíramentes és olcsóbb tej volt, lyukas ztották a közért pénztáránál az utalványt; akkor boldog voltam, mert tudtam, hogy jó tejet tudok adni a gyerekeimnek. Aztán megszüntették a csecsemőtejet Budapesten, arra hivatkozva: méltánytalan, hogy csak Budapesten van. Nem hűtőláncot csináltak Nyíregyh ázán és másutt ehhez, hanem Budapesten is megszüntették. Ha most tehát a rokkantnyugdíjrendszerben sokan jogosulatlanul mennek nyugdíjba, erre hivatkozva gyakorlatilag megszüntetni a rokkantsági nyugdíjrendszert, ez a gyerektejhez nagyon hasonló és számom ra elfogadhatatlan módszer. Mert miről szól ez a mostani országgyűlési határozat? Arról, hogy csak az jogosult rokkantnyugdíjra, aki teljes mértékben munkaképtelen. A mai III. kategóriának megfelelő ez, tehát ehhez például tökéletesen vaknak kell lennie, t ökéletesen mozgásképtelennek kell lennie; és aki nem teljesen vak, vagy nem teljesen mozgásképtelen, az már nem 100 százalékban munkaképtelen, tehát annak már nem fog járni a társadalombiztosítási nyugdíj. Még egy apróság van ebben - ami megint csak a nyug díjrendszer reformjának várható költségeit kívánja csökkenteni : ezek átkerülnek a magánnyugdíjrendszerből, ha ott voltak eddig befizetők, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Magyarul: kiveti magából az a rendszer azokat, akik az eredeti célnak meg felelően, a kockázatmegosztásnak megfelelően ott lennének. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezeket egyszerűen átrakja a társadalombiztosítási rendszerbe. Nos, hogy mi lesz azokkal, akik nem teljesen vakok, és legalább néha fényt látnak, remélem, hogy erre példa lesz az önök szavazata erről a rokkantnyugdíjjal kapcsolatos országgyűlési határozatról. Aki nem teljesen vak, hanem legalább valami fényt lát, az ezt nem szavazhatja meg. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Juhász Pál úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Szólásra készül Pusztai Erzsébet, Magyar Demokrata Néppárt. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. És köszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, akik átadt ák nekem a felszólalási jogukat, hogy folytathassam az előző felszólalást. Kis Gyula úr két nagyon fontos gondolatát szeretném folytatni. Az egyik arra vonatkozik, hogy az a szakmai virtus, ami az egészségügyben van, tartja egyáltalán működésben a magyar e gészségügyet, s ebben neki teljesen igaza van. A másik arról szólt, hogy a szolidaritás nem a szocializmus vívmánya; nem, a szolidaritást csökkentette a szocializmus. Ez egy nehézségünk ma, és éppen ebből van egy csomó gondunk. Két tévedésére is szeretnék azért utalni, mielőtt folytatnám a fő gondolatmenetet. Az egyik a statisztikai tévedés. A társadalombiztosítási rendszer által fizetett szolgáltatások GDPbeli arányát hasonlította össze a teljes társadalom által fizetett szolgáltatásokkal. (12.20)
