Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP):
4216 Sajnos nem készült el az új alkotmány, hiszen egyszerűbb lenne a helyzet, ha ott alkotmányos jogként ki lenne mondva számos egészségügyi szolgáltatás mint állampolg ári jogon járó ellátás. A költségek és az árak robbanása újabb források bevonását igényelné, de meg kell tartani azt a szolidarisztikus alapelvet, hogy minden polgár számára egyenlő eséllyel legyenek igénybe vehetők az egészségügyi állapot védelmét, javítá sát, megőrzését szolgáló alapvető ellátások. Minden Magyarországon élő magyar állampolgárra kiterjed a biztosítás, ezt egységes kockázatközösségnek nevezzük, amit saját befizetésével vagy a kockázatközösségen belüli szolidaritással megszerez, és így jogot nyer egészségügyi ellátásokra. Összhangot kell teremteni az új egészségügyi törvénnyel, bizonyos szolgáltatási csomagokat kell meghatározni. A kötelező egészségbiztosítás keretében a biztosítottaknak járó egészségügyi szolgáltatások meghatározása döntő. A természetbeni ellátások körében a hozzáférés tekintetében a járulékfizetés mértékétől függően nem lehet különbséget tenni, mivel a befizetés jövedelem- és nem kockázatarányos. Az ellátási listán csak olyan ellátások szerepeljenek, amelyek szakmai szempontb ól és finanszírozási szempontból is jó eséllyel nyújthatók. Már elhangzott, hogy minden ellátás mögött ott van az állami garancia, tehát ha a biztosító költségvetése ezt nem tudja megfizetni, akkor az állam garantálja ezeket az ellátásokat. Elhangzott már, hogy mik a természetben és pénzben járó ellátások, és mit határoz meg ebből a törvény. A törvényjavaslat kizár minden olyan ellátást a háziorvosi ellátás köréből, amely nem a tbellátási körbe tartozik; ez a tevékenységi alkalmasság, a látlelet, a véralko holvizsgálat. Területi ellátási kötelezettséget fogalmaz meg a háziorvosnak, aki választható, de lehet másikat is választani, viszont az akkor már csak korlátozott ellátást nyújthat. A keresőképtelenség elbírálására csak a választott háziorvos jogosult. A törvénytervezet az otthon szülést nem kívánja megfinanszírozni. Új eleme a szabályzatnak, illetve a törvényjavaslatnak, hogy a betegszállítás elválik az eddig vele együtt kezelt mentéstől. Az új egészségügyi törvény értelmében a mentéshez való jog a bizto sítástól függetlenül megillet minden magyar állampolgárt, és így ez az ellátás a jövőben nem tartozik a biztosítási kockázatközösségbe. Hasonlóan a vérellátást is kiveszi a finanszírozásból, s a költségvetés finanszírozza. Itt szeretnék utalni Torgyán Józs ef hozzászólására, aki ezt a fogalmat egy picit helytelenül értelmezte, összekeverte. Kívánatos lenne a jövőben a gyermekegészségügyet is kivenni ebből a finanszírozási körből, és áttenni a költségvetés által finanszírozott körbe, hisz a járványügy feladat ai már ma is ott vannak; ezt szintén tévesen interpretálták az előttem szólók. A javaslat keményen kiemeli azt az alapvető betegjogot, hogy az ellátással kapcsolatban felmerült kétségei esetén a beteg térítésmentesen kérheti egy má sik orvos kompetens véleményét és javaslatát. A második véleményhez való jog biztosítási rendszeren belüli garantálása nem okoz olyan többletköltséget, amely a jog kizárásával járó elégedetlenséggel arányban állna, hiszen ezek jelentős részében a jog nem d iagnosztikai eljárások ismétlését, hanem a dokumentumok véleményezését fogja jelenteni, s ennek külön nevesítése és a törvényben való megfogalmazása fontos, mert számos jogvitát előzhet meg. A várólistáról már szó volt, és a várólista a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott betegségek esetén szakmai szempontok szerint ütemezett ellátásokra fog szólni. Pontosan ki kell mondani, hogy anyagiak miatt nem lehet előzni a várólistán, s meg kell határozni azokat a szabályokat, hogy kik és milyen szempontok szerint kezeljék a transzplantációs várólistákat. A szervátültetések költségvetésből való finanszírozása nem jelenti azok szűkítését, pusztán azt jelenti, hogy azok kikerülnek ebből az ellátási körből, de ez nem hozzáférésszűkítést vagy betegek hozzá nem jutását jelenti. A másik nagyon fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy a terhességi, gyermekágyi segély rendelkezései ugyanazok maradnak, de a feltételként előírt előzetes biztosítási idő 270 napról 180 napra változik, mértéke egységesen a táppénz alapjá ul szolgáló jövedelem 70 százaléka. Szintén új
