Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
4209 hogy ez egy teljes körű garanciarendszer. De azzal mindannyiunknak tisztában kell lenni - és ez nem csorbítja egyébként ennek az értékét , hogy három dolog ellen nincs garancia. Nincs garancia az országkockázat ellen, nincs garan cia a történelmi kockázat ellen - lásd az 1928ban megalkotott nyugdíjbiztosítási szisztémát , és nincs természetesen garancia a gazdaságtörténeti kockázatok ellen. Ezek olyan kérdések, amikor arról kell beszélni, hogy ha az államnak nincs biztonsága, akk or sajnos ilyen jellegű biztonság nincs. Összefoglalva azt mondhatom, hogy ahogy az előző parlament szándékait is megértettük, most is megértjük a kormány szándékait: további lépéseket akar tenni a nyugdíjrendszer megreformálása, megújítása, megjavítása ér dekében. Megmondom, nincs ellenünkre az, hogy megjavuljon a magyar nyugdíjrendszer. Még egyszer mondom, nincs elvi kifogásunk a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer bevezetése, és nincs elvi kifogásunk a tőkefedezeti nyugdíjrendszer részleges bevezetése e llen sem. De szeretnénk kérni, hogy azok az értékválasztások, amelyek számunkra fontosak, legyenek ugyanolyan fontosak az itt lévő képviselők számára is, mint amilyen fontos számunkra az ő véleményük. Azt javasoljuk, próbáljunk meg most egyetértésre töreke dni ebben a tekintetben. Ne azt keressük, hogyan utasítsuk el okvetlenül a másik gondolatát! Azt gondolom - és ebben a tekintetben nyíltak és őszinték vagyunk , hogy túl kellene lépni azon, ami az elmúlt évtizedek politikai küzdelmeiben jellemző volt, ami kor egy elvakult érdekérvényesítés volt tapasztalható. Azt javasolja a Néppárt, hogy a nyugdíjrendszer tekintetében próbáljunk meg érdekegyesítésre törekedni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Az első kör végéhez érkeztünk. Most az előzetesen írásban jelentkezett képviselőket fogom felsorolni. Kérem Szolnoki Andreát, hogy foglalja el helyét a pulpituson a beszédhez. Szólásra készül dr. Torgyán József úr, Független Kisgazdapárt, és felolvasom a szólók so rrendjét: Schwarcz Tibor, Surján László, Juhász Pál, Selmeczi Gabriella, Bedő Tibor, Kis Gyula, Koleszár Lajos, Pusztai Erzsébet. Megadom a szót Szolnoki Andrea képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Urak! Kedves Képviselőtársaim! A társadalombiztosítási törvényt 1975ben alkották meg, azóta az eredeti törvényt többször kellett módosítani. '75 óta a világ és benne a magyar egészségügyi ellátás is sokat változott. A többször módosított '75ös tbtörvény már alkalmatlan a mai kor igényeit kielégíteni, és a sok módosítás következtében áttekinthetetlenné is vált. Az 1994ben elfogadott kormányprogram szerves része az új egészségügyi törvény és egészségbiztosítási törvény megalko tása volt. Mind a két törvénytervezetet a kormány, igaz nagy késéssel, de a parlament elé terjesztette. Ahhoz, hogy egy törvénytervezetet bírálhassunk vagy dicsérhessünk, hozzáfűzhessük véleményünket vagy aggályainkat, meg kell alkotni azokat. Az egészségü gyi törvény és az egészségbiztosítási törvény esetében nem jelentett kis munkát e törvény előkészítése és kodifikálása. Az előkészítő munka és az egyeztetés hosszú hónapokat vett igénybe, és több szakértőcsoport dolgozott rajtuk. Az egészségbiztosítási tör vény a biztosítottaknak járó ellátásokat határozza meg, tehát egy olyan szolgáltatáscsomagot állított össze, amelyet a biztosítási jogviszony keretében a befizetett járulékokból garantál a törvényi szabályozás. A törvényjavaslat máshogy kezeli a természetb eni szolgáltatásokat és a pénzbeli ellátásokat. A természetbeni szolgáltatásoknál a meghatározó alapelv az, hogy a szolgáltatások hozzáférésében a járulékfizetés mértékétől és jogcímétől függően nem lehet különbséget tenni. A pénzbeli ellátások tekintetébe n a kiesett jövedelem pótlásának mértéke a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemhez arányosított.
