Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 4 (278. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ TAMÁS (MDNP):
4207 amik még sehol sincsenek! Mikorra tanulják meg azt az intézmények? Mikorra tanulják meg az emberek? Január 1jéig? Azt gondolom, ez a legsúlyosabb kifogás a törvénycsomaggal kapcsolatban: a kapkodás. Mert ez, sajnos - ne legyen igazam - zűrzavart fog jelenteni. A követke ző kérdéskör: a terhek. Úgy van beállítva, mintha a terhek csökkennének, mert a munkáltatói járulék - fokozatosan - 24 százalékról 22re csökken le. De ez nem valóság. Ugyanis lehet, hogy nem törvénnyel kényszerítjük a munkáltatókat, de a munkáltatókat arr a ösztönözzük, hogy ember, vállalj föl több terhet, egészítsd ki 10 százalékra, amit befizetsz. Másodszor: arra ösztönözzük a munkáltatókat, kérjük, kényszerítjük őket, hogy emberek, vállaljatok önkéntes befizetéseket. Ez mind nemes és helyes, de ne mondju k azt, hogy csökkennek a terhek! Mert a terhek növekszenek. Kettő: az egyének szempontja. Az egyének szempontjából világosan tudni kell, hogy ezek a törvényjavaslatok azt fogják magukkal hozni, hogy 2009től adóköteles lesz a nyugdíj. Ne mondja nekem senki , hogy ez nem a terhek növekedése! Mert az nem a terhek csökkentését fogja jelenteni! Amikor azt mondjuk az embereknek, hogy emberek, vehettek magatoknak nyugdíjszolgáltatást, vehettek a gyermekgondozási segélyből, vehettek a munkanélkülisegélyből - meg n em tudom, mikből , akkor ne mondjuk azt, hogy az embereken csökkennek a terhek! És amikor azt mondjuk az embereknek, hogy jó, a mostani 6 százalék 789 lesz, és majd egy országgyűlési határozattal azt mondjuk, hogy majd az adórendszerben rendezni kívánju k ezt - hol van, milyen mechanizmus, mi lesz konkrétan? Ne mondjuk azt, hogy csökkennek a terhek, amikor az előttünk lévő törvények növelik a terheket! A következő kérdés a hazai forrásbővülés. Ez a legnagyobb problémám. Először is, hogy a gazdaságra jute , amikor az állam az érveiben, a háttéranyagaiban kimondottan azt mondja, hogy nem probléma, ha egy kicsit emelkedik a költségvetési hiány, úgy is többlet halmozódik fel a tőkefedezeti rendszerben, majd ezek fogják fedezni az állam, a büdzsé hiányát! Akkor mi jut a gazdaságra? Másodszor: a törvényben elő van írva, hogy a garanciaalap csak állampapírt vehet. Harmadszor: három évre van valami biztosíték arra, hogy a hazai tőkeforrások, a nyugdíjtőkefelhalmozás ne áramoljanak külföldre. Utána semmilyen biztos íték nincs arra, hogy ezek nem külföldi befektetéseket fognak végrehajtani. Lehet, hogy az embereknek, a nyugdíjas tőketulajdonosoknak ez lesz az érdekük. De kérem, gondoljuk meg, hogy mennyi forrást fog ez magával hozni! És még egy: az elmúlt néhány év ta pasztalata. Ne gondoljuk azt, hogy ha az fog bekövetkezni, hogy a külföldi irányítású biztosító- és bankszféra fogja az irányítása alá vonni a magyar nyugdíjtőkefelhalmozást, hogy akkor az célozni fogja, egyáltalán értékként kezeli a magyar tőkeakkumuláci ó megvalósítását, mert egészen más a természetes érdeke. Ezekben a pontokban szerettem volna összefoglalni azokat a kérdéseket, amelyek messze állnak az értékvilágunktól, de amelyekre megoldási javaslataink vannak, és amelyeket be fogunk nyújtani. De mé g egyre hadd térjek ki: a finanszírozás kérdésére. Nem abból a szempontból, hogy milyen makromodell alapján készült a mostani nyugdíjtörvénycsomag, hanem arra, hogy milyen biztosítékot tartalmaz arra, hogy a hozzájárulások és a járulékok tényleg befolyjana k. Csak egy példát szeretnék mondani, azt erősítve, hogy mi hívei vagyunk, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, ami a legdurvább szigorítást indítja el ezen a területen. Ha mondjuk valaki belép a tőkefedezeti rendszerbe, tagdíjat fizet, a munkáltatój a levonja tőle a tagdíjat, és nem utalja át, akkor az milyen cselekmény? Az a tulajdon sérelme, a más tulajdonának jogtalan felhasználása, az én fogalmaim szerint sikkasztás! Ilyen ügyekkel kapcsolatban miért nem lépünk Btk.szinten? Mondom, még egyszer: a legszigorúbb lépéseknek is hívei vagyunk, hogy a hozzájárulások és a terhek - amiket a törvények előírnak - teljesüljenek. Nem látok ilyen biztosítékokat a mostani törvényben. Nem látok elég biztosítékot.
