Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 2 (276. szám) - Bejelentés a magyar agrárexport-támogatás rendezésének elősegítésére hivatott eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyában - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CZUCZI MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
4026 taglétszám alapján járó munkaidőkedvezmény összevonására. A javaslat 2. §a ennek megfelelő törvényi szabályozást tartalmaz. Tisztelt Ház! A javaslatban foglaltaknak a szociális partnerekkel történő egyeztetése megtört ént. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa - az egészségkárosító kockázatok között történő munkavégzésre tekintettel folyósított pótlék mértékére vonatkozó rendelkezés kivételével - a javaslatban foglalt szabályozással egyetértett. A felmerült problémák megfelelő rendezését, úgy vélem, eredményezi ez a javaslatunk. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a közalkalmazotti törvény módosítására irányuló javaslatunkat fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraib an.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Czuczi Mihály úrnak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. DR. CZUCZI MIHÁLY , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közalkalmazottak jogállás áról szóló T/4416. számú törvényjavaslat alapvető indoka az Alkotmánybíróság határozata, mely szerint a közalkalmazotti törvény 74. §át alkotmányellenesnek találta. Az Alkotmánybíróság határozata arra alapult, hogy az idézett szakasz generálisan tiltja az idegennyelvtudási pótlékot a nyelvtanári, a tolmácsi, valamint a revizorfordítói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknál. Ezt a hibát a határozat szerint ki kell javítani 1997. június 30áig. Közben az élet más problémát is felvetett a közalkalm azotti törvény gyakorlati megvalósítása során. Így többek között - mint miniszter úr is említette - a háziorvosokat illetően szükséges volt a közalkalmazotti törvény tágítása. Indokolt, hogy a törvény hatálya ne csak az állami vagy önkormányzati költségvet ési intézményekre, hanem a közvetlenül önkormányzattal jogviszonyban álló személyekre is kiterjedjen. Konkrétabban: a háziorvos, függetlenül attól, hogy önkormányzati intézménnyel vagy magával az önkormányzattal álle jogviszonyban, egységes közalkalmazott i jogviszonyban látná el a feladatát a javaslat szerint. A munka törvénykönyve folyamatban lévő módosítása részletesen szabályozza a csoportos létszámleépítést, az Európai Unió irányelvei alapján. Ez a szabályozás a 20100 fő közötti foglalkoztatottakra vo natkozik, azonban a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó területen e szabályt csak úgy lehet alkalmazni, ha figyelembevételre kerül a területen működő kis létszámú intézmények sokasága is. A javaslat kiemelten foglalkozik a sugárzásnak kitett munkah elyeken dolgozók pótszabadságával, továbbá az ügyelet fogalmával. Az ügyelet törvényi fogalma a hatályos munkajogban nem ismert, ezért a javaslat erre vonatkozóan megfogalmazza az ügyeleti díj, valamint a készenlét fogalmát és alkalmazását is. (19.30) Ugya ncsak gondosan és pontosan igyekszik helyre tenni és biztosítani az egységes joggyakorlatot, az egészségkárosító kockázat fogalmának, illetve a védőeszközökre vonatkozó rendelkezésnek a meghatározását. A foglalkoztatási bizottság elmúlt heti ülésén a bizot tsági tagok a fentiekkel, ha nem is teljes egészében, de egyetértettek. Egyetértettek azzal a kitétellel, amelyet ellenzéki oldalról fogalmaztak meg - és itt ismertetve a kisebbség álláspontját is : véleményük szerint szakmailag egyszerűbb lett volna nem kéthónapos különbséggel benyújtani a törvényjavaslatot a munka törvénykönyvéhez viszonyítva, hanem egyszerre. Az igaz, hogy a közalkalmazotti törvényt módosító javaslat néhány eleme összefügg a munka törvénykönyve, illetve az Európai Unió normáinak előírás aival. De ha már ez a törvényjavaslat
