Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár:
3960 Én is azzal kezdeném a reagálásokat, amivel Csákabonyi képviselő úr kezdte az előbbi hozzászólását, hogy számomra az nagyon megnyugtató volt, amit Áder képviselő úr a hozzászólása végén elmondott. Ez eddig az én tudomásom sz erint ellenzéki képviselőtől még nem hangzott el ebben a Házban, hogy nem tartja elegendőnek, nem tartja elégségesnek azt, ha csak a bírák javadalmazásán változtatunk; nem tartja elégségesnek azt, ha csak az anyagi feltételeken, az informatikai hálózat kié pítésében lépünk előre, ha csak az eljárásjogokat változtatjuk meg. Mi is így gondoljuk, hogy a bíróságok jelenlegi helyzetén egy átfogó reformmal lehet csak változtatni; és nekem nagyon rokonszenves az, amit Kónya képviselő úr elmondott, hogy ezt hívjuk t örvénykezési reformnak. Hiszen - sajnos - ma már az országgyűlési képviselők többsége is keveri a két fogalmat, és jó lenne, ha legalább azok a jogász képviselők, akik ismerik a két fogalomnak a különbözőségét - a törvénykezésnek és a törvényalkotásnak vag y törvényhozásnak , legalább mi megpróbálnánk rendszeresen helyénvalóan használni ezt. Egyetértek abban a kérdésben is, amit Solt Pál elnök úr elmondott: ha nem történnek jelentős reformlépések, akkor egy hosszan tartó erózió indul meg vagy folytatódik. Ezek után valóban néhány, a vitában felmerült kérdésre szeretnék reagálni. Bánk Attila képviselő úr vetette fel, hogy az alkotmány módosítását időben el kellene választani az egyéb törvények módosításától. Ugyanerre a felvetésre - és több képviselőtársunk ugyanilyen vagy pont ellentétes felvetésére - én már próbáltam tegnap egy másik vitában válaszolni. Volt, aki azt mondta Bánk Attilához hasonlóan, hogy először el kellene fogadtatni az alkotmány módosítását, és amennyiben az sikerül, akkor az összes többi törvényjavaslatnak a tárgyalását; más képviselőtársaink pedig éppen azt mondták, hogy teljesen egyszerre kellene tárgyalni az alkotmányt az összes, hozzá kapcsolódó törvénnyel, hogy a képviselők lássák azt, melyik szakasz mire vonatkozik más törvényekkel k apcsolatban. Én úgy gondolom, megpróbáltunk egy olyan helyes megoldást választani, hogy az alkotmány zárószavazása valamivel megelőzi a többi javaslat vitájának a lezárását. Ő is és mások is - ha jól emlékszem, Kutrucz képviselő asszony is - említették a B e., az ügyvédi törvény, illetve a cégtörvény módosításának beterjesztését. Annyit szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani, hogy az ügyvédi törvény államigazgatási egyeztetése befejeződött, hamarosan a kormány elé kerül; a büntetőeljárásjogi törvény államig azgatási egyeztetése jelenleg tart. Az alkotmányügyi bizottság kettővel ezelőtti ülésén ígéretet tettünk rá, hogy valamennyi bizottsági tagnak elküldjük a Be. tervezetét. Amennyiben ez még nem történt meg, akkor elnézést kérek, és sürgősen intézkedni fogok róla, hogy valóban a bizottság tagjai legalább megkapják ezt a javaslatot. (15.00) Természetesen tudom, hogy ez nem pótolja azt, mintha egyszerre folyna a vita, mégis valamiféle támpontot adhat a tisztelt képviselőknek ahhoz, hogy milyen összhang van a Be . és a reformcsomag többi tagja között. Nagyon reméljük, hogy a cégeljárásról szóló törvényjavaslatot még ebben a félévben a kormány legalábbis el tudja fogadni, és reméljük, hogy ezen az ülésszakon megkapják a képviselők is. Felmerült az, hogy a táblák fe lállítása miért két részletben történik meg. Teljesen egyetértek ezzel a felvetéssel. Szerettük volna, hogyha az öt tábla egyszerre felállhatott volna. Be kell vallanunk, hogy ennek nagyon prózai anyagi okai vannak: nincs pénz jelenleg arra, hogy valamenny i táblát felállíthassuk. Isépy Tamás képviselő úrnak a bíróságok politikamentességével kapcsolatban egy mondatát félreértettem. Szerencsére közben tisztázni tudtuk, hogy roppant tisztességes szándékkal mondta el, amit egyébként feltételeztem is a képviselő úrról, úgyhogy erről nem beszélnék. Viszont egy dolgot nagyon fontosnak tartok: ő is és más is utalt arra, hogy az igazságügyminiszter interpellálható, míg a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem. Ezzel kapcsolatban egy nagyon közeli példára hadd hívjam fel a fi gyelmet. Pont e héten Torgyán József képviselő úr
