Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3946 kérdéseket! Hátha ilyen értelemben egyértelműen választ kapunk, és akkor nem kell a jövő héten vagy az azt követő hetekben ezekkel a kérdésekkel a továbbiakban foglalkoznunk. Köszönöm szépen. (Taps a z ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Balsai István úr szintén két percben kért szót, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében. Megadom a szót. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! So lt Pál elnök úr felszólalásával kapcsolatban és azoknak a felszólalóknak a válaszát illetően, akik hivatkoznak európai példákra ezzel a tervezett és nálunk soha nem volt országos igazságszolgáltatási tanács indokait illetően, szeretném először is leszögezn i, hogy általában az Európa tanácsi és más nemzetközi fórumok ajánlásait a nemzeti kormányok megvizsgálják, és ami abból hasznosítható, azokat elfogadják, ami abból számukra a jogrendszerbe nem szükséges vagy nem illeszthető be, nem illesztik be. Az ezekre való hivatkozás nemcsak hogy jogforrási jelleggel nem rendelkezik - ezt nem is állította senki , de nem szerencsés; nem szerencsés ezeket a hivatkozásokat önmaguktól és más eseményektől elszakítani. Így például nem szerencsés a spanyol, az olasz és a gör ög példára úgy hivatkozni, mint hogyha ennek az adaptálásáról vagy valami ehhez hasonló törekvésről lenne szó, hiszen ezekben az országokban viszont az ügyészség - valamennyi országban - a kormány alá rendelten legalább azt lehetővé teszi a kormány számára , hogy hozzáférjen az igazságszolgáltatáshoz, és ne legyen teljesen mind a két ága az igazságszolgáltatásnak ilyen autonóm, és ahogy ezt Tímár képviselőtársam mondta, "állam az államban"szerűen megalkotva. Még egyszer mondom: nincs olyan példa sem Európáb an, sem másutt, ahol az ítélkező hierarchia csúcsán álló ítélőbíróság vezetője egyúttal igazgatási szervezetet is vezet, felel egy költségvetési fejezetért, irányítja az országos jogegységre irányuló törekvéseket, továbbá egy különálló egységet, a legfelső bb bíróságot is irányítja: nincs ilyen példa a világon. Remélem, hogy önök sem gondolják ezt komolyan. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) (13.50) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A Kétperces hozzászólások végére értünk. Megadom a szót Hack Péter úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai vitában elhangzott a hivatkozás a századforduló előtti vitára, ahol a felszólalás központi eleme az volt, hogy e kérdés, az igazságszolg áltatás ügyének megítélése nem párthovatartozástól függ, és nem pártszempontok vezetik azokat, akik ebben a vitában megszólalnak. Úgy gondolom, hogy az elhangzottakban nagyon sok olyan elem van, ami valóban konstruktív vitára ad lehetőséget. Sepsey Tamás é s Kutrucz Katalin is említett ilyen elemeket. Úgy gondolom, a szabaddemokraták részéről kijelenthetem, hogy nyitottak vagyunk annak megvitatására, hogy a bírói alkalmasság kérdésében való döntésnél hogy lehet garanciális elemeket beépíteni, hogy lehet megt eremteni annak a feltételét, hogy ne csak a vezetőtől függjön, hogy ki az, akit a hároméves, határozott ideig tartó kinevezés után életfogytig - tehát nyugdíjig - kineveznek bírónak. A vezető egyszemélyes döntése itt nyilvánvalóan terhelt lehet szubjektív elfogultságoktól is, tehát a bírák számára célszerű a függetlenséget garantáló olyan elv, elem beépítése, hogy az esetleges nemleges döntés ne indokolás nélkül szülessen, és az esetleges nemleges döntésben a bírói önkormányzat véleményét is kikérjék. Szint én koncepcionális jellegű kérdés, és azt hiszem, hogy ebben is egyetérthetünk Sepsey Tamással, mi magunk is úgy ítéljük meg, hogy az országos igazságszolgáltatási tanács létrejötte nem