Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3947 feltétlenül jelenti azt, hogy minden olyan jogkör értelmét veszti, amit jelen pillanatban a bírói önkormányzatok gyakorolnak. Tehát a reform kapcsán érdemes azt végiggondolni, hogy esetleg a bírói önkormányzatok bizonyos jogosítványokat - például az az általam előbb említett jogosítványt - megőrizhetik. A magam részéről ezt a vitát értelmes vitának tartom, és azt gondolom, hogy lesz alkalom erről vitatkozni, erre Kutrucz Katalin utalt. Hogy mikor és hogy fogjuk lefolytatni a vitát? Amikor éppen ezt elmondta, akkor Sepsey Tamáson és az itt tartózkodó jegyzőn kívül még egy képvi selőtársam volt - aki nem tagja az alkotmányügyi bizottságnak - ebben a teremben, mindenki más a bizottsági vitát előrebocsátva, reprodukálva mondta el a véleményét. Hozzáteszem, hogy ezt fontos elemnek tartom, és azt gondolom, hogy nem lehet egyszerűen tú llépni azon az elemen, amire tisztelt ellenzéki képviselőtársaim nem utaltak, hogy e csomag előterjesztésénél valóban megtörtént az, ami nem volt gyakorlat '90 és '94 között, és nem gyakorlat ebben a ciklusban sem, hogy az ellenzéki pártok még a kormány ál lásfoglalása előtt kézhez kapták a törvényjavaslatokat; február elején minden ellenzéki párt megkapta a javaslatokat. Ezek a javaslatok bizonyos elemekben természetesen változtak a kormánydöntés, illetve a tárcaegyeztetés után; nagyonnagyon sok olyan kifo gás, ami az alkotmányügyi bizottság albizottságában szakmai kifogásként felvetődött, beépítésre került: például a munkaügyi bíróságokkal kapcsolatos előterjesztés, például a gazdasági kollégiumokkal kapcsolatos viták, és még sorolhatnám. Ugyanakkor valóban megválaszolatlanul maradtak olyan kérdések, amelyeket Áder János feltett; de megválaszolatlanul maradt az a kérdés is, hogy a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim miért nem jelezték a kormány döntése előtt az alapvető kifogásaikat. Mert ez sem az albizotts ági ülésen, sem utána, a miniszter úr felkérésére külön - akár csak annak jelzése, hogy véleményük szerint ez elkapkodott vagy bármi más ehhez hasonló kérés megfogalmazódott volna , sőt, miután a kormány döntött ebben a kérdésben, még voltak további albiz ottsági ülések, ahol a miniszter úr jelezte, hogy tekintettel arra, hogy senkitől nem érkezett alapvető kifogásokat támasztó visszajelzés, ezért terjesztette a kormány elé az anyagot. Ilyen értelemben, úgy gondolom, hogy nagyon sok technikai részletkérdést , és nagyon sok olyan kérdést - amiről majd most fogunk vitatkozni - lehetett volna tisztázni a kormány elé terjesztés idején, és lehetett volna ezekről az albizottságban vitát folytatni. Ezek a viták ott nem zajlottak le. Hozzáteszem, hogy az albizottság még mindig betöltheti ezt a funkciót, hiszen a továbbiakban is tudunk érdemi vitákat folytatni. Azt gondolom, hogy egy elem az, hogy egyes képviselők például az országos igazságszolgáltatási tanácsot következetesen ellenezték '90 vagy '93 óta. Hozzáteszem, hogy a parlamenti pártok közül a jelenlegi Országgyűlés mandátumainak kevesebb mint 10 százalékával rendelkező frakciók voltak, akik ezt ellenezték. A mai parlament 90 százalékát alkotó frakciók támogatták az országos igazságszolgáltatási tanács elképzelé sét - ez tehát tényként megállapítható ; és ezt az elképzelést 1993ban támogatta a Magyar Bírói Egyesület is, mint ahogy arról ma már több szó esett, ami azt jelenti, hogy ez a reform azért nem annyira elkapkodott, mint amennyire néhányan állítják. A kép viselőknek a felkészülés során nyilvánvalóan akadhatnak munkatorlódásaik, ezzel is magyarázhatók olyan megjegyzések, amik azt vetítik ki, mintha itt szeptembertől nagy erővel lépne minden működésbe. E reform nagyon lényeges elemei - például a táblák működé se - az elfogadástól számított körülbelül másfél év múlva fognak elindulni, másfél éves idő van arra, hogy nagyon sok technikai részletet elkészítsenek. A korábbi előterjesztésekben vitathatatlanul szerepelt az ítélőtáblák 1998 első félévi felállítása, de ezt a végleges előterjesztés kiküszöböli, és 1999. január 1jét jelöli meg ilyenként. Szeretném megjegyezni azt, hogy nem tudok egyetérteni azokkal a felszólalásokkal, amik azt mondják, hogy egy törvényhozás nem hozhat olyan rendszeralakító törvényeket, me lyek átnyúlnak a következő ciklusba. Ez azt eredményezné, hogy Magyarországon két és fél év törvényalkotó munkája után körülbelül két és fél év szünetnek kellene következnie.
