Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3943 nem született elvi döntés, de a korábbi Legfelsőbb B íróság becsületét is igen nagy mértékben sérti az indoklásnak ez a megállapítása, mert a gyakorló jogászok tudják, hogy nagyon sok igen hasznos és igen jó elvi irányítási döntés született a korábbi Legfelsőbb Bíróságon. Nem vitásan voltak jogpolitikai indí ttatásúak is, de elsősorban a gyakorló jogászok és a gyakorló bírák számára számtalan esetben ezek nagyon jó eszközöknek bizonyultak. Én azt hiszem, önmagában nem kell minősíteni a korábbi elvi irányítási eszközöket, mert azok nem visszaélésszerűen kerülte k alkalmazásra. Hogy ez az újfajta megoldás, amit önök be kívánnak vezetni, be fogjae váltani a hozzá fűzött reményeket, arról sajnos majd csak a jövőben tudunk nyilatkozni. De nem biztos, hogy azoknak az elvi irányítási eszközöknek a kikristályosodott fo rmáit azonnal el kell vetni. Biztosan vannak a Legfelsőbb Bíróság bírái között olyanok, akik számára ez ellenszenves, vagy a jogásztársadalom egy része számára, másik része számára azonban nem. A jogegységi döntéshozatali eljárás, a közzététel módja, hogy önmagában miképpen lehet majd számon kérni a bíróságokon, és hogy ez ne legyen jogalkotás - ezeket a kérdéseket kellene szabályozni, de nyilvánvalóan nem ebben a törvényben. Még egy ironikus megjegyzés az indoklással kapcsolatban: ez a javaslat öt évről ha t évre emeli a vezetői kinevezések időtartamát. Az indoklás azt tartalmazza, hogy túl gyors az ötéves időváltás. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Korábban is igyekeztem a közigazgatásban dolgozók figyelmét felhívni arra, hogy ne tegyék nevetségessé a minisz teri előterjesztéseket, és olyan mondatokat ne tegyenek bele, amelyeknek valójában nincs értelmük. Tudniillik, ha az öt év és a hat év gyakorisága között valaki érdemben különbséget tud tenni, az egy csodatevő mágus. Öt évről hat évre megemelni valamit, me gint megalapozatlannak tűnik - olyannak, amilyen ez az egész előterjesztés. Nagyon hiányolni kell, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a bírói függetlenség megteremtésének örve alatt a törvényjavaslat az igazságszolgáltatási tanács felállításával valójában nem te remti meg valódi alapját a bírói függetlenségnek. Balsai képviselőtársam elég részletesen szólt erről délelőtt. De higgyék el nekem képviselőtársaim, az, hogy az igazgatási jogkör most nem az igazságügyminiszter kezébe kerül, hanem egy vegyes összetételű tanács kezébe, amelynek élén a Legfelsőbb Bíróság elnöke áll, amely tanács kizárhatja valamelyik tagját minősített szavazással a tanácsból és helyette egy előre megválasztott póttag belép, amely tanácsban részt vesz a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Ka mara elnöke, de nem vesz részt, mondjuk, az Országos Közjegyzői Kamara elnöke, az nem a bíróság függetlenségének megteremtése! Az egy látszatmegoldás, igen tisztelt képviselőtársaim! Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a bírói testületek jelenlegi véleménye zési jogköre a kinevezéseknél megszűnik, és igaz, hogy valamiféle nyilatkozatot fognak tenni a vezetőnek választandó személyekről, de ez egyáltalán nem irányadó a kinevezőre nézve. Akkor meg minek? A bírák tiltakoznak is ez ellen, igen tisztelt képviselőtá rsaim! Kapnak egy olyan jogosítványt, ami semmire sem jogosít! Sajnálatos, hogy két olyan közjogi méltóság, mint a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész, külön pozíciót fog majd kapni a javadalmazásokat tekintve, és az ügyészi javadalmazási tábla é s a bírói javadalmazási tábla eltér egymástól; nem nagy mértékben, hozzá kell tennem, de bizonyos posztok tekintetében igen. Meggyőződésem: ezt nem lehet megtenni, igen tisztelt képviselőtársaim! Mind a két testület, az ügyészi és a bírói testület tekintél yt ad, az igazságszolgáltatás tekintélyét biztosítja. A kezükbe teszi le ez az ország az állampolgárok vitás ügyeinek intézését. A javadalmazásban sem lehet, képviselőtársaim, megkülönböztetést tenni! A javadalmazásnál még egy ironikus megjegyzést engedjen ek meg. Ha ezek a törvényjavaslatok azt mondják, hogy a bírák és az ügyészek számára tekintélyüknek, betöltött hivatásuknak megfelelő jövedelmet kell biztosítani, akkor talán felesleges lehetővé tenni, hogy bírák és ügyészek számára például utazási hozzájá rulást lehessen fizetni - zárójelben: "bérlet", ha jól emlékszem, és a többi. Talán, igen tisztelt képviselőtársaim, ha egy kezdő bíró alapfizetése 160 ezer forint lesz, nem indokolt, hogy ilyen kedvezményt még előírjon számára a törvény - vagy mindegyik b író számára írja elő!
