Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
3936 A tervezet magas mércét állí t a bírák elé. A korábbitól eltérően nemcsak szakmai, hanem egészségügyi, pszichológiai, karakterjellemzők megfelelő eredménye is kell ahhoz, hogy valaki bírói pályára léphessen. A pálya elfoglalása után is számot kell adni a megfelelő felkészültségről, az ügyek előírás szerinti viteléről. A vizsgálatok írásos minősítéssel zárulnak. Az alkalmatlanság megállapítása a bíró elmozdítását is maga után vonhatja. A törvénycsomag pozitívumai mellett néhány kritikai észrevételt is meg kell tennem. A bírósági szervez etre vonatkozó előírások nem tartalmazzák a gazdasági kollégiumokat. Bár itt elhangzott már, hogy nem célszerű, ha az Országgyűlés bírósági szervezeti ügyekkel foglalkozik, viszont teljesen érthetetlen a gazdasági kollégiumok beolvasztása akkor, amikor a g azdasági élet szereplői robbanásszerűen megnőttek, súlyuk, szerepük növekszik az ország gazdasági és társadalmi életében is. A bírósági szervezeten belüli munkamegosztás és szakosodás feltétlenül indokolja a gazdasági kollégiumok további működését. Gyakorl ó bírák véleménye szerint a T/4218. számú törvényjavaslat fogalmazókra vonatkozó rendelkezése és a 4217. számú törvényjavaslat 3. §a, amely szintén a fogalmazókra vonatkozik, módosításra szorul, mert a jelenlegi tervezet a fogalmazókat hátrányosan érinti, így rontja a bíróvá válás esélyeit. A munkáltató munkaviszonymegszüntetési lehetőségét ki kell terjeszteni arra az esetre is, ha 62. életévét betöltött bíró nem kéri a nyugdíjaztatását, de ténylegesen nem végez érdemi munkát. Ne kelljen ebben az esetben megalázó alkalmassági procedúrát lefolytatni egy tisztességben megőszült idős bíró ellen. A fentiek figyelembevételével, a szükséges korrekciók elvégzése után az előterjesztéseket megvitatásra és elfogadásra javaslom. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Gáspár Miklós képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt; őt követi majd Kónya Imre képviselő úr, Magyar Demokrata Néppárt. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszön öm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvények módosítására a kormány által benyújtott két törvényjavaslat az igazságszolg áltatás reformjával összefüggésben érinti az ügyészségre vonatkozó említett törvényeket. Elöljáróban már most szeretném leszögezni, hogy mivel az ügyészségre vonatkozó törvények módosítása előzetesen az alkotmány módosítását is igényli, ennek az egész most folyó vitának csak az alkotmány módosítását követően kellene megtörténnie. Szeretném leszögezni azt is, hogy a KDNP a kormánypártok és az ellenzék között korábban létrejött megállapodás egyértelmű megszegésének tekinti azt, hogy a kormánypártok most egyol dalúan kívánják módosítani az alkotmányt. Az ügyészséget illetően természetesen nem értünk egyet az alkotmánymódosítás tartalmával sem. Álláspontunk szerint egyébként is az ügyészségnek az államszervezetben elfoglalt helye nem a parlament, hanem az igazság ügyi kormányzat mellett lenne, hiszen az ügyészség nem önálló hatalmi ág, mint a jelenlegi modellben, hanem fő feladatait tekintve az egységes igazságszolgáltatás része. Ezért a legfőbb ügyésznek nem a parlament előtt kellene politikai felelősséget viselni e, hanem az ügyészséget a legfőbb ügyészen keresztül az igazságügyminiszternek kellene irányítania. A politikai felelősséget az ügyészség tekintetében a parlament előtt az igazságügyminiszternek kellene viselnie, az európai és a magyar közjogi hagyományo knak megfelelően. A bírósági szervezet négyszintűvé alakításával összhangban a felállítandó bírósági ítélőtábláknak megfelelő szintű fellebbviteli főügyészségek létrehozásával elvileg és hosszú távon egyetértünk. A jelenlegi megvalósítással azonban a tárgy i és személyi feltételek hiánya miatt nem.
