Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP):
3935 civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel való találkozásaim során pedig felülkerekednek azok a szavak, amelyek igazságtalanságokról, sérelmekről, méltánytalanságokról szólnak. Tapasztalataim szerint a polgárok többsége úgy érzi, hogy az igazságigazságtalanság ellentétéből nem mindig az igazság kerül ki győztesen. Segíteni kell ezért azt a folyamatot, amelynek során kiderül, hogy érdemese az igaz ügyek oldalára állni és ott is maradni. Ezen elhatározás végrehajtását cé lozza az igazságügyi törvénycsomag is. Tisztelt Országgyűlés! Gyakorló bíróként éltem át a rendszerváltás első időszakát, és tapasztaltam, hogy az élet minden területén, így az igazságszolgáltatási szerveknél is évtizedes felgyülemlett problémák torlódnak és várnak megoldásra. (12.50) Parancsoló szükségszerűség, hogy kézbe vegyük a halogatott ügyeket, és korrigáljuk azokat a döntéseket, amelyeket az élet nem szándékaink szerint igazolt vissza. Azért is nehéz ez az átalakítási folyamat, mert nincs kikövezett útja, nincs más országokban már jól bevált forgatókönyve. A szükséges döntéseket saját tapasztalataink alapján, a jogállami követelményeket és az európai normákat is figyelembe véve kell meghozni. A beterjesztett anyagok ezeknek a követelményeknek nagyobb részt megfelelnek. Az átfogó szabályozás köréből én a bíróságokról szóló részről és a bírák személyére vonatkozó szabályozásról szeretnék szólni. Ugyanis az igazságszolgáltatás során a bírónak, a döntéshozónak meghatározó szerepe van. Nem olyan régen még a bíróságok és a bírák is az egységes állami bürokrácia szerves részét képezték. Névlegesen ugyan némi függetlenséggel dolgozhattak, de a mindenható párt fél szemét a bíróságokon is rajta tartotta. A fordulatot Németh Miklós kormánya készítette elő és kezdt e el a végrehajtást is. A meghozott intézkedések eredményeképpen a politika kivonult a bírói szervezetből. A bíróságok függetlenségét ma már törvények garantálják; ugyanígy ténylegesen függetlenné váltak a bírák is - bíró párttag már nem lehet. Az Antallk ormány idején felerősödtek a megkezdett folyamatok. Számos intézkedés történt a szervezeti keretek javítására, a bírák anyagi helyzetének rendezésére. Ezek az intézkedések jótékony hatásúak voltak. Időközben viszont számos új kihívás is keletkezett. Példáu l cégek ezreit kellett bejegyezni viszonylag rövid idő alatt, úgy, hogy a bejegyzést végző bírák maguk is munka közben tanulták a szabályokat. Egyesületek, társadalmi szervezetek ügyei kerültek át az államigazgatási szervektől a bíróságokhoz úgy, hogy még az iratok elhelyezésének sem voltak meg az alapvető feltételei. Nem tanították a jogi egyetemeken és a szakvizsgafelkészítő tanfolyamokon, hogy mi lesz a teendő, ha majd olajszőkítők, fantomcégek, piramisjátékszervezők, kábítószerkereskedők ügyei kerüln ek a bíróságok elé. A gazdasági átalakulás velejárójaként a végelszámolási és csődügyek intézése sem tűrt halasztást. A polgári ügyekben nem várt számú érkezéseket mutattak a statisztikák. Időközben lépni kellett az informatika területén is, mert a számít ógépek használata az élet minden területén robbanásszerűen terjedt, megkönnyítve a munkánkat, így nem maradhattak ki a folyamatból a bíróságok sem. A gépek telepítése, elhelyezése, a dolgozók átképzésének feladatai újabb gondokat okoztak. A felsorolt példá k csak a jéghegy csúcsát jelzik, órákig tarthatna a keletkezett problémák felsorolása. Alkalmase a törvénycsomag a felhalmozódott problémák megoldására, a feszültségek csökkentésére? Véleményem szerint igen, alkalmas. Azért is alkalmas, mert megteremti a továbblépés szükséges szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit. Két területet külön is kiemelek. A Legfelsőbb Bíróságnak döntő szerep jut majd a jogi iránymutatások elkészítésében. Ez azért nagyon fontos, mert még több évig számítanunk kell két eltérő be rendezkedésű rendszer joganyagának az együttélésére. Elméletileg és a gyakorlatban is nagyon jól felkészült bírák képesek csak arra, hogy e kétféle joganyagból tudják kialakítani az országosan is követendő egységes gyakorlatot.
