Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SOLT PÁL, a Legfelsőbb Bíróság elnöke:
3929 fennállnak, ezeknek a vezetői döntéseknek vagy a munka hatékonyságának a legitimitását rendkívül növeli, ha ez a vezetőség egy országos igazságszolgáltatási tanácstól vezetheti le a pouvoirját, és nem pedig a kormánytól. Ez a bírók számára mindig nagyon érzékeny és fo ntos kérdés volt. Szó esett már a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló javaslatról. Itt kétségtelen, öröm számunkra, hogy ebben valóban egység mutatkozik. Hozzá kell tennem, nemcsak arról van szó a jogállási törvényben, hogy a bírák javadalmazása e melkedjen - persze nem győzöm hangsúlyozni ennek a fontosságát , hanem arról is, hogy a már említett bíróvá válási feltételek változzanak, szigorodjanak, a bírók kötelezettségei meg legyenek fogalmazva, és rendszeres értékelésre kerüljön a bírói a bírói m unka, mégpedig nem kívülről és nem a kormány által, hanem a bírói szervezetek, a bírói tanácsok által. Az új előmeneteli rendszer - amely azonos az ügyészivel a kormányzati tervekben - biztosíthatja a bírói kar stabilitását; természetesen ennek állandó kar bantartása szükségessé válik; hiszen magam is egyetértek azzal, ami itt már elhangzott, hogy a kontinuitás félbeszakítása rossz üzenet a bírói kar számára. A kritikus pontok a reform megvalósításában világosak a tisztelt Országgyűlés előtt, hiszen szüksége s a hatályos alkotmány megváltoztatása. A magam és a magunk részéről támogatjuk az alkotmány módosításának a bírósági, igazságszolgáltatási kérdésekre vonatkozó részeit, hiszen nélkülözhetetlen a bírósági szervezetre, a Legfelsőbb Bíróság feladatára, a jog orvoslathoz való jogosultságra vonatkozó részek megváltoztatása. Én egy zárójelet itt megengednék magamnak, ami a jogorvoslathoz való jogosultság kérdését illeti: én nagyon szeretném az érdeklődők figyelmébe ajánlani a Legfelsőbb Bíróság e tárgyú összehaso nlító, kutatómunkájának magyar nyelven is elolvasható eredményeit, amelyek világosan mutatják - talán egy mondat erejéig már utaltam rá , hogy a jogorvoslathoz való jogosultság nem a minden elemi fórumra eljuttatható fellebbezési jogot jelenti, hanem egés zen mást. Ennek mintegy 50 éves nyugateurópai - ha ez jobban tetszik, mint DélEurópa - gyakorlata van: ez világosan elolvasható egyrészt a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéleteiből és az Európa Tanács ajánlásaiból is. Mi persze azt szeretnénk, ha az al kotmány az országos igazságszolgáltatási tanácsot is alkotmányos elvként tartalmazza; nem mintha nem látnánk azt, hogy enélkül is létre lehet hozni, de jobb lenne, hiszen egy harmadik hatalmi ág végleges kialakítása, amelynek az elvi megalapozásáért már na gyon sokat tett többek között a magyar Alkotmánybíróság; hiszen szépen kimunkálta és kidolgozta, hogy milyen jellege van és mi a jellege ma már egy hatalommegosztásnak, ami teljesen más a parlament mint törvényhozó és a kormány mint végrehajtó hatalom közö tt, és egész más a bíróságokat illetően. Eljárási törvények: érzékeny pont. Azt hisszük, hogy a reformnak egységesnek kell lennie minden elemében, és ehhez valóban hozzátartozik az eljárásnak nem a reformhoz, hanem kölcsönösen egymáshoz igazítása. Természe tesen feltételezi egyik a másikat. Meg kell állapítani, hogy új polgári perrendtartás megalkotása nem sikerült, és ez a novella, ami már a Ház előtt van, csak a legszükségesebb változásokat tartalmazza, azonban elegendőeket a reform megkezdéséhez. Való iga z az, hogy későbbi reformfeladat a teljesen új polgári perrendtartás. Jelentős késéssel készül a büntetőeljárási törvény javaslata. Az eddig megismert javaslatot szakmailag még továbbvitatandónak tartjuk, és valóban az az álláspontunk - és ez határozott , hogy új büntetőeljárási törvényt csak a legszélesebb körű szakmai megvitatást követően szabad elfogadni. Mégis meg kell jegyezzem, hogy a büntetőeljárás ismeretlenségére hivatkozni azonban nem egészen precíz. A büntetőeljárás koncepcióját az előző kormány 1994 januári ülésén elfogadta, ezt a jelenlegi kormány kezdettől fogva hatályosnak és érvényesnek tekintette. (12.20)
