Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
3930 Tehát a büntetőeljárás alapelgondolásai és különösen azok részek, amelyek involválják a szerkezeti és szervezeti változásokat, már kiolva shatók, ugyanakkor természetesen sok elképzelés nagymértékben megismerhető volt. Mik a reform várható hatásai? Úgy gondolom, hogy a helyi bíróságok, amelyek a magyar igazságszolgáltatás legnehezebb pontjai, legnehezebb helyzetben lévő helyei, jelentős könn yebbülést várhatnak, és ugyanez a Legfelsőbb Bíróság helyzetében is bekövetkezik. Félreértés azt hinni, hogy a négyszintű bíróságok felállítása nem gyorsítja, ellenkezőleg, éppen lassítja az igazságszolgáltatás menetét. Most nem azokra a nehézségekre utalo k, amelyek valóban egy átállás nehézségei, hanem elvi kérdést kell felvetni, mert, tisztelt Országgyűlés, nagyon szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy egy ilyen horderejű és kihatású reform nem mérhető a következő év eredményével. Nem lehet megkérdezni azt, hogy a következő évben mennyivel lesznek gyorsabbak az eljárások. Csak azt lehet nézni, hogy megteremtődike egy olyan modell - szerkezeti, szervezeti, strukturális, személyi és minden kérdésben , amely alkalmassá válik arra, hogy egy következő évszázadb an, mondhatnám így: a következő évezredben a követelményeknek megfeleljen. Ezek között persze nemcsak homályos és szép elvi célok vannak, fölismerhetők azok az elemek, amelyek mellett többek között a hatékonyság, az ésszerű eljárási időtartam is megvalósul hat. Persze ez nem rövid időn belül történik meg, hiszen amikor a bírói kar stabilizálásáról, kialakulásáról beszélünk, már volt egy hasonlat arra, hogy a bírókat nem lehet nagyon gyorsan előállítani. Szeretnénk persze abban bízni, hogy konszenzus alakul k i az igazságszolgáltatás kérdéseiben. Az elmúlt években bizonyos elkényeztetett helyzetben volt az igazságszolgáltatás, mert azt mondhatta, hogy azok a törvények, amelyek reá vonatkoztak ... Persze ez a elkényeztetettség csak elvi, és a most érintendő kérd ésre vonatkozik, mert az élet minket semmilyen szempontból nem kényeztetett el, de abban igen, hogy azt megerősítve tudhattuk magunk mögött, hogy a parlament különböző oldalai - és ez ma is szilárd meggyőződésem - egyformán hisznek abban, hogy mindenki jav ára, minden pártnak, de főleg nem pártnak, hanem az országnak a javára szolgál egy hatékony igazságszolgáltatás; és úgy gondolom, hogy ennek megkezdését nem lehet elodázni. A reformtörvények elfogadása nem az igazságügyi reformmal, hanem az igazságügyi ref orm megkezdésével egyenlő. Az igazságügyi reform folyamat; az a körülmény, hogy jogállamokban a nagyszabású társadalmi folyamatokat legális aktusokkal, törvényekkel kell létrehozni; nem szabad, hogy azt a tévedést okozza, hogy maguk a törvények hozzák létr e a reformot. A reform ugyanúgy folyamat, ahogy a jogállamiság kialakulásának elején, ezelőtt néhány évvel mondtunk, hogy a jogállam egyszerre tény és folyamat Magyarországon. Tény, mert alkotmányosan működő intézmények, a demokratikus jogállamnak megfelel ő intézményeink vannak. Folyamat is egyben, mert állandóan építeni kell. Úgy gondolom, ha önök a reformcsomagot - adott esetben a megfelelő módosítások mellett és a részletes vitában kiérlelt szövegekkel - elfogadják, akkor ez az Országgyűlés rendkívül sok at tesz azért, hogy az utánunk, önök után következő nemzedék - bízunk abban, hogy ilyen nemzedékek bőven lesznek - olyan igazságszolgáltatásban részesüljön, amelyről elmondhatjuk - mint ahogy sokszor utalunk a korábbi évtizedekre , hogy ezt 1994ben hozta létre a magyar parlament. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps minden oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Ábrahám János úrnak, Magyar Szocialista Párt, őt soron követi Tímár György képviselő úr, Független Kisgazdapárt. DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint gyakorló ügyvéd nagy várakozással tekintettem a most tárgyalásba vett igazságszolgáltatási törvényjavaslatok elé. Azt hiszem, várakozásom nem indokolatlan, és nem alap talan. Munkám során naponta szembesültem azokkal a megoldatlan problémákkal, amelyek központi kérdései az igazságügyi
