Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
3895 követi a bírói önkormányzatok vélemény ét. Ha pedig mást nevez ki a miniszter, akkor szükségképpen konfliktus van, 100150200300 bíróval kerül szembe a közvélemény előtt a miniszter; és akármilyen jó szándékú is ez a szembekerülés, a közvélemény előtt azt a látszatot erősíti, hogy a miniszter nek van befolyása a bíróságok működésére. És ha csak abból indulok ki, hogy mint az alkotmányügyi bizottság elnöke, én mennyi levelet kapok olyan felkéréssel, hogy avatkozzak be állampolgárok folyamatban lévő bírói ügyeibe, el tudom képzelni, hogy a minden kori miniszter mennyi ilyen levelet kap. Azt gondolom, jobb lenne, ha a miniszterekhez ilyen levelek nem érkeznének, és a miniszterekről nem alakulna ki az a látszat - függetlenül attól, hogy éppen ki a miniszter , nem alakulna ki az a vélemény a közvélem ényben, hogy ők befolyásolni tudják a polgárok egyedi ügyeit. Erre szolgál az az elképzelés - amit, még egyszer mondom, az igazságszolgáltatási reform koncepciójában a bírói egylet is elfogadott , amely koncepció benne volt az SZDSZ '94es választási prog ramján kívül a Fidesz választási programjában is, amely a bírói hatalom csúcsára a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól független szervezetet, az országos igazságszolgáltatási tanácsot állítja, amely tanács átveszi az anyagi döntési és a személyi döntési jogosítványokat a minisztertől. Hangsúlyozom, hogy ez a reformlépés érdekeket fog sérteni. Nyilvánvaló, hogy aki bírói vezető akar lenni, könnyebb helyzetben van, hogyha egy személy ízlését kell megtalálnia, mielőtt vezetővé nevezik ki, mintha egy testüle tnek a véleményét kellene kipuhatolnia. Ezért biztosan lesznek, akik ellenzik ezt az elképzelést, de az a meggyőződésem, hogy éppen ebben van a garanciális elem; nevezetesen: a karrierek alakulását nem a mindenkori miniszter személyétől teszik függővé egye s bírók, amely miniszternek meghatározó befolyása lehet a kinevezésre, hanem egy olyan testülettől függ majd, amely testület alapvetően bírákból választott testület, a testület tagjainak kétharmada a bírák által választott tagokból áll; ugyanakkor az elkép zelés megvalósítja azt, hogy megvan a külső kontrollja is ennek a testületi munkának. Nem szűnik meg ennek a testületnek a létrehozásával a különböző hatalmi ágak közötti egyensúly, hiszen a végrehajtó hatalom is és a törvényhozó hatalom is változatlanul l ehetőségekkel fog rendelkezni az igazságszolgáltatás ellenőrzésére. Nagyon fontos elem, tisztelt Ház - már nem jut erre idő , még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy a reform összességében, a szervezeti reform, az alkotmányos közjogi reform, az eljárási refo rmok és a bíróvá válás feltételeit szabályozó törvények reformja összességükben, évtizedes kifutásban eredményezhetik azt, hogy korszerű, szakszerű, hatékony és gyors igazságszolgáltatási szervezet legyen a XXI. század elején Magyarországon; olyan igazságs zolgáltatási rendszer, amely intézményesen garantálja a jogállamiság működését, amely a jogállamot a hétköznapi tapasztalat részévé teszi. Mivel a reform ezeket a célokat szolgálja, a szabaddemokraták támogatják a reform egészét. Köszönöm szépen a türelmük et. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Hack Péter képviselő úr felszólalását. Most szólásra következik Bánk Attila, a Független Kisgazdapárt szónoka. Őt követi majd Csákabonyi Balázs, a Magyar Szocialista Párt rész éről. Megadom a szót Bánk Attila képviselő úrnak. DR. BÁNK ATTILA (FKGP) : Köszönöm szépen, alelnök asszony. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt tájékoztatnám a tisztelt Házat arról, hogy a Független Kisgazdapárt frakciódöntése értelmében - és a rendelkezésre álló időkereteket is figyelembe véve - úgy terjesztjük elő az általános vitában a Független Kisgazdapárt álláspontját, hogy az első szónok, jelen esetben én, a csomagtervezetről általánosságban fogok szólni, majd pedig az engem követő kisgazdapárti szónokok az egyes törvényekkel kapcsolatosan fogják kifejteni a Független Kisgazdapárt álláspontját.
