Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3892 kapcsolatba az igazságszolgáltatás szervezetének működésével, az igaz ságszolgáltatás intézményrendszerével. A Szabad Demokraták Szövetsége az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő polgárok szempontjából közelíti meg a reformcsomagot, ezen polgárok szempontjából tartja kivételes lehetőségnek a reformcsomag elfogadását. L ehetőségnek arra, hogy a következő évezred elejére Magyarországon korszerű, hatékony, gyors és szakszerű igazságszolgáltatás alakuljon ki; olyan igazságszolgáltatás, amely egyfelől merít a magyar történelmi hagyományokból, másfelől az igazságszolgáltatás s zervezetét, működését és eljárását a korszerű, pragmatikus európai gondolkodás fő áramába vezeti vissza. Szeretném emlékezteti a tisztelt Házat arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás története híres arról, hogy a századfordulót megelőző igazságszolgáltatá si reformok az európai igazságszolgáltatás, a korabeli európai igazságszolgáltatás élvonalába emelték a magyar igazságszolgáltatást. Az 1800as évek végének reformjai olyan igazságszolgáltatási rendszert, olyan eljárási jogokat fogalmaztak meg, amely a kor abeli Európa legkorszerűbb törvényei közé tartozott. Célunk az, hogy a XXI. század elején Magyarország ezen a területen is Európa élvonalába kerüljön, esetleg megelőzve olyan országokat, amelyek az elmúlt évtizedek reformjain keresztül sem tudtak úrrá lenn i igazságszolgáltatásukat sújtó válságokon. A mostani igazságszolgáltatási reformcsomagról a miniszter úr több mint egyórás beszédet mondott; egy húszperces felszólalásban ezt a meglehetősen terjedelmes anyagot, ami az igazságszolgáltatási reformmal kapcso latban benyújtott anyag, nyilvánvalóan nem lehet minden részletében tárgyalni. (9.00) Tartok is attól, hogy bármelyik elem kiemelése és csak annak az elemnek az értékelése félrevezető. A korábbi vitákban is előfordultak ilyen félrevezető megjegyzé sek, ezért szeretném rögzíteni, hogy mi a reformcsomag egészét, az elemek kölcsönhatását látjuk progresszív csomagnak, a reformcsomag egészétől várjuk azokat az eredményeket, amelyekre a korábbiakban utaltam. Nem egyes elemei, nem pusztán az országos igazs ágszolgáltatási tanács létrehozása, a négyszintű bírósági szervezet, a Legfelsőbb Bíróságnak a jogegységi döntéssel régiúj feladatok megteremtése, vagy a bíróvá válás, ügyésszé válás feltételeinek újraszabályozása, vagy bármely más részelem, vagy akár a b üntetőeljárásjog és a polgári perrendtartás reformja önmagában válthatja be azokat a reményeket, amelyeket mi a reformhoz fűzünk, hanem a csomag egésze, összessége. Amikor erről a csomagról, az igazságszolgáltatás reformjának csomagjáról elkezdett gondolk odni az igazságszolgáltatási kormányzat, figyelembe kellett vennie azt, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás függetlenségének nincsenek igazán progresszív történelmi hagyományai. Az igazságszolgáltatásnak a kormányzattól, a mindenkori kormányzattól v aló függetlensége kérdéses volt a háború előtti időszakban, és a függőség nem volt kérdéses a kommunista rendszer 40 éves időszaka alatt. Ez a függőségi rendszer, az igazságszolgáltatásba való folyamatos kormányzati beavatkozás tradíciója, rossz történelmi hagyományt eredményezett Magyarországon. Ezen rossz hagyomány ellenére, azt hiszem, valamennyiünknek látni kell, hogy 1989ben, a rendszerváltozás időszakában mégis a polgárok nagy része a többi intézményrendszerhez képest nagy bizalommal fordult a bírósá gok szervezetéhez, nagy tekintélye volt 19899091ben a bíróságoknak. Sajnálattal kellett azonban látni, hogy ez a tekintély, az intézmény iránti bizalom folyamatosan csökken annak következtében, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók hihetetlen, rendkív üli erőfeszítései ellenére a jelenleg működő igazságszolgáltatás nem elégíti ki a polgárok elvárásait; a jogállam mint eszme csak akkor működne, ha az általunk, a törvényhozó hatalom által meghozott törvények a gyakorlatba átültethetők, kikényszeríthetők, érvényesíthetők, ez azonban az igazságszolgáltatás működési zavarai miatt jelen pillanatban nem valósul meg teljes terjedelmében. A polgárok joggal kérik számon az igazságszolgáltatástól a túl lassú folyamatokat, joggal kérik