Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP):
3813 Azt gondolom, hogy a munka tör vénykönyvének a munkáltatók és munkavállalók viszonyát kell szabályoznia; az, hogy állami szerveket a szakszervezetekkel szemben milyen kötelezettség terhel, nem való a munka törvénykönyvébe. A munka törvénykönyvének van egy külön fejezete, amely a kormány zati szintű országos érdekegyeztetésről szól, és az szabályozza az országos szakszervezeti konföderációk és a kormány kapcsolatát. Ez rendben van, ez egy külön része a munka törvénykönyvének. Ahol azonban a szakszervezetek helyéről van szó, a munkahelyen - mert ez erről szól , ott az állami szervek kötelezettségének nincs helye, az állami szervek ilyen - ha úgy tetszik - válaszadási kötelezettségének az államigazgatási eljárásról szóló törvényi szabályozásban van helye. Ez a fogalmazás egyébként, amely úgy szól, hogy az állami szervek és a munkáltatók, ez nem egyszerűen a hatályos, '92es munkatörvénykönyvben van így, hanem szó szerint változatlanul van átvéve a '67es munkatörvénykönyvből, egy olyan munka törvénykönyvből, amely még egészen más típusú viszo nyokat szabályozott 1967ben, egészen 1992ig, egy nem piacgazdaságra, hanem tervgazdaságra - igaz, reformált tervgazdaságra, de tervgazdaságra - készült munkatörvénykönyvből, ahol munkáltató meg állami szerv között valóban nem volt különbség, mert hiszen minden egyes munkáltató maga is egy állami vállalat volt, olykor szövetkezeti vállalat. Tehát ott ez a megkülönböztetés még nem tűnhetett fontosnak, a mi piacgazdasági viszonyaink között ez a megkülönböztetés már fontos, állami szerv és munkáltató köteleze ttségét nem együtt, nem párhuzamosan kell szabályozni. A '92es munkatörvénykönyv fogalmazásakor megítélésünk szerint ez egy egyszerű - hogy úgy mondjam - elnézés volt, hogy ezek egy helyre kerültek, már annak a munkatörvénykönyvnek a logikájával sem volt összhangban, és ezért javaslom, hogy innen egyszerűen vegyük ki az állami szerveket. Nem hiszem, hogy akár a hatályos törvény, akár a módosítás szándékaival, logikájával, szellemével ne lenne teljes mértékben összhangban az én módosító javaslatom, kiváltké pp pedig annak ez a része. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Tóth Tihamér képviselő úrnak, MDNP. DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A részletes vita ezen szakaszában két olyan módosító javaslatommal szeretnék most foglalkozni, illetve két olyan módosító javaslatomat szeretném indokolni, amely a vita eddigi tárgyalása során nem kapta meg a kormány támogatását; megkísérlem most, hátha sikerül. Egyrészt azért, mert mindkét javaslat olyan, hogy teljes mértékben egyezik az előterjesztés eredeti elképzelésével, és annak elfogadása esetén sem változtatná meg a munka törvénykönyve hatályos szövegét. Elsőként a javaslat 4. §ához benyújtott módosító indítványomról szeretnék szólni. Itt a kormány előterjesztése tulajdonképpen azt célozza, hogy a szakszervezeti tisztségviselőt megillető felmondási védettség abban az esetben is biztosított legyen, hogyha jogutódlás történik a munkáltató személyében. Egy módosító indítvány - most nem az én módosító in dítványomra, hanem a kormány előterjesztésére gondolok - csak a hatályos szöveggel együtt kezelhető, és tulajdonképpen innen lehet az eredeti szándékot megállapítani. Megnéztem a jelenleg hatályos 28. § (2) bekezdését a munka törvénykönyvének, és itt tulaj donképpen egy időmeghatározásról van szó, amely pontosan megmondja, hogy mely időtartamig illeti meg ez a védelem a szakszervezeti tisztségviselőt. Ha ennek a 28. §nak a módosítás elfogadása után négy bekezdése lesz, és a négy bekezdés közül kettő - a más odik is és a harmadik is - úgy kezdődik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott védelem, akkor úgy gondoltam, hogy itt felesleges ismétlésről van szó, és ugyanazt a célt, ugyanazt a hatást el lehetne érni azzal is, hogyha a jelenleg hatályos szövegbe, a 28. § (2) bekezdésébe egy mondattal beiktatnánk a jogutódlás tényét. Amennyiben ez a módosító indítvány elnyerte volna a kormány támogatását, akkor lényegesen egyszerűbb lenne a hatályos szöveg, és nem kellene kétszer utalni az (1) bekezdésben meghatározott v édelemre. Én a módosító indítványomban azt írom, a hatályos szöveg (2) bekezdéseként, hogy az
