Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ):
38 Sokak által elmar asztalt, jóllehet méltatlanul - ha a leváltott közmű nélküli szobakonyhás alternatívára gondolunk - a panelvilág, amely az elidegenedés, néha maga az ördög szinonimája volt egyesek szemében. A népesedés növekedése, ha minden lakó lakhatási igényeit elfoga dható színvonalon akarjuk biztosítani, kétségtelenül jelentős természeti területek beépítését, elfoglalását teszi szükségessé. Összegezve e gondolatkört: a természeti és épített környezet helyes arányának megválasztását, mely területenként a klímától, a tá jtól és megkockáztatom: a lakosság vérmérsékletétől is függően változik, utódainkra tekintettel kell meghatározni. A természet megóvásának igénye mellett az elhelyezendő lakosszám nagyságáról sem feledkezhetünk meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A magamfajta mérnökember egy adott törvénnyel mindennapi munkája során mint jogalkalmazó találkozik, a jogalkalmazás szempontjait tehát ismerni kell. Elvárom egy törvénytől, hogy érthető, illetőleg közérthető legyen. Elvárom, hogy az általában szabályozható kérdésekben szabályozzon. Ne próbáljunk mindent megmagyarázni; a részleteket bízza további szakmai szabályzatokra, mint például esetünkben majd az OÉSZ, melyet minden szakembernek jól kell ismerni. Elvárom, hogy könnyen kezelhető legyen, áttekinthető tagolású, a fő f ejezetek egymáshoz való viszonya ésszerű kapcsolatrendszert tételezzen fel. Elvárom, hogy rendelkezései a szakma egészére széleskörűen kiterjedjenek, joghézagot lehetőleg ne tartalmazzon. Elvárom, hogy legyen összhangban más törvényekkel. Elvárom, hogy mag yar nyelven íródjon, kerülje az idegen kifejezéseket, még akkor is, ha mondjuk például a "konstrukció" szó majd' mindenki által ismert. Elvárom, hogy mellőzze a felszólító módok alkalmazását, a "kell"ek helyett kijelentő módban rendelkezzen. Ö sszefoglalva: úgy hiszem, hogy a törvénytervezet megfelel az általánosságban elmondottaknak, bár további finomítás, csiszolás még szükséges. E kijelentés akkor is igaz, ha a bizottsági ülésen elhangzott: "Ennyire jól szerkesztett, jól fogalmazott törvénnye l régen találkoztunk." Kaján megjegyzésem: volt rá elegendő idő. A továbbiakban a törvényjavaslat olyan lényeges elemeiről szeretnék szólni, melyek megtárgyalása az általános vitában indokolt vagy melyekről a bizottsági tárgyalások során nem született megn yugtató egyetértés. A települések és térségek optimális és harmonikus fejlődésének megteremtése nem utolsósorban a főépítészeken múlik, akiknek a döntés előkészítésében a szakmaiságot kell képviselniük. Ezért igen fontos a főépítészi tevékenység feltételei nek rögzítése. Ennek értelmében a fogalommeghatározások között szerepeljen a főépítész is. Az új törvény adjon felhatalmazást a kormánynak ezen tevékenység ellátása szakmai feltételeinek és a közigazgatás különböző szintjein működő főépítészek együttműködé sére vonatkozó követelményeinek szabályozására. Örömmel nyugtázom, hogy a törvény II. fejezete átfogóan és sokrétűen rendelkezik a településrendezés kérdéskörével. A lépés célja, hogy a rendezési terven keresztül a közérdek és az egyéni érdek összhangja jo bban érvényesüljön. A törvényjavaslat az eddigi gyakorlathoz képest jelentősen egyszerűsíti a rendezési tervek hierarchiáját. A település igazgatási területének távlati felhasználására, a település térszerkezetének kialakítására a településszerkezeti terv szolgál. A településszerkezeti terv alapján készül a szabályozási terv, a település helyi építési szabályzata, mely a település területén az építési rendet biztosítja, jogilag kötelező megállapításokat tartalmaz. Az építési folyamat szabályozásával a törvé ny egyik legfontosabb és legtömörebb fejezete foglalkozik. Az építmények elhelyezésére és kialakítására egy új követelményrendszert vezet be, mely az Európai Közösség 89/106. számú direktívájának általános körű átvételén alapul. A követelmények kötelező fi gyelembevétele európai kapcsolódásunk feltétele, egyben alapja az építésműszaki szabályozás terén kialakuló hazai rendszernek. Igen fontos lépésnek tartom az építészeti – műszaki tervezés és a mérnöki – műszaki tervezés eddig is létezett, bár tagadott fogalom pár
