Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
3632 Tisztelt Országgyűlés! Több írásban jelentkezett képviselő nincs, harmad ik képviselőtársunk, Kósa Lajos nem tartózkodik a teremben. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Nem, az általános vitát elnapolom, folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor. A lakáso k és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Soron következik a lakások és helyiségek bérletére , valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Molnár Gyula, dr. Szabó Lajos Mátyás és Csizmár Gábor, MSZP, képviselők önálló indí tványát T/3482. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3482/2. és 3. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, SZDSZ. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy kicsit szomorú v agyok, hogy így este, a televízió és a sajtó nyilvánossága nélkül vagy korlátozott nyilvánossága mellett tudok beszélni ebben a kérdésben. Örülök, hogy a rádióhallgatók legalább hallhatják ezt, ugyanis egy nagyon régóta égetően zavaró probléma megoldásáról szeretnék néhány szót mondani. Azok, akik abban a mintegy 1300 kényszerbérletben laknak még jelenleg is, amelyek a mintegy fél évszázaddal ezelőtti jogtalanságok megoldatlansága miatt most is rombolják néhány ember mindennapi életét, rombolják a közérzeté t, ebben a kérdésben úgy tűnik, hogy végre megoldás születik. Három szocialista képviselő: Molnár Gyula, dr. Szabó Lajos Mátyás és Csizmár Gábor fordult az Országgyűléshez azért, hogy megoldást keressenek a kényszerbérletek még mindig fennálló problémájá nak rendezésére. Akkor, a vita korábbi szakaszában több kritika érte ezt a javaslatot; valóban, képviselőktől nem feltétlenül várható el az, hogy több minisztérium összehangolt tevékenységét igénylő feladatot pontosan meg tudjanak oldani, de nagy érdemük v olt, hogy felhívták a figyelmet erre a problémára. A parlament három bizottsága: az alkotmányügyi bizottság, a gazdasági bizottság és az önkormányzati bizottság közösen felállított egy albizottságot, és ez az albizottság példamutatóan érdekes és eredményes munkát végzett. Erről szeretnék néhány szót beszélni, éppen azért, mert a parlamentnek ez a feladata, hogy az ilyen problémákat oldja meg, és nem feltétlenül az, hogy nehezen kommunikálható és nehezen érvényesíthető kérdésekkel töltse az idejét. Ez az alb izottság három oldalról, tehát mind az alkotmányosság oldaláról, mind a gazdaságossági kérdések oldaláról, mind pedig az önkormányzatok érdekvédelme és az önkormányzatokat érintő kérdések oldaláról foglalkozott ezzel az üggyel, és ez az albizottság ezen tú lmenően nemcsak a kormányzatot vonta be ebbe a munkába, hanem az érdekképviseleti szervezeteket is, továbbá az igazságszolgáltatást. Tehát egy olyan sokoldalú beszélgetés alakulhatott ki ennek az albizottságnak az ülésein, amelyben nem a formalitások, nem presztízskérdések számítottak, hanem az, hogy együttgondolkodva próbáljunk valamilyen megoldást találni annak a valóban nem nagy számú
