Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3628 a színvonaltalanság az Európai Unióra és nem a Hornkormányra és annak a távközlésről szóló törvénymódosítást előterjesztő szakgárdájára lenne a jellemző. Ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás alapkövetelményéről, az infláció leszorításáról, a jelenlegi mérték egynyolcadára való csökkentésé ről hallgatnak, sőt, a távközlésben is a rossz szabályozással tovább gerjesztik az inflációt. A Független Kisgazdapárt álláspontja tehát - amint az eddigi kritikai észrevételekből is kiszűrhető volt - az, hogy a módosítás nem időszerű, a módosítás koncepci ótlan, a törvénysértések sorozatát indítja el, a távközlési piacot elmerevíti, monopolizálja. (20.20) A távközlési törvény módosítására a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a hírközléspolitikai koncepció és a nemzeti informatikai stratégia parlame nti elfogadását követően kellett volna sort keríteni. Ezek a szakmai anyagok egyébként a mi ismereteink szerint elkészültek, de a kormány nem nyújtotta be azokat, szerintünk azért, mert így az alapvető távlati távközléspolitikai prioritásokat és elveket m eghatározó hírközléspolitikai koncepció hiányában kerülhetne sor a törvénymódosításra. Ez egy fordított sorrendiséget jelent, egy olyan koncepcionális, téves megközelítést, amely számunkra elfogadhatatlan. A törvényjavaslat másik koncepcionális hibája a F üggetlen Kisgazdapárt álláspontja szerint az, hogy a minisztérium nem készítette el a műsorleosztásról szóló törvényt, illetőleg annak koncepcióját. Az 1056/1996. (V. 30.) kormányhatározat 6/a pontja szerint ugyanis a közlekedési, valamint az igazságügymi niszter feladata lett volna, hogy 1996. november 30ig készítse el a műsor elosztásáról szóló koncepcióját. Az idézett kormányhatározat kimondja, hogy e koncepció alapján lehet majd a távközlésről szóló törvényt módosítani. A Független Kisgazdapárt megítél ése szerint a tárca mostani beterjesztése vissza nem fordítható folyamatokat indíthat el, olyanokat, mint például a műsorleosztásról szóló törvény megalkotásának elhúzódását, esetleg annak elmaradását. E feltevésünket támasztja alá a 2015/1997. (I. 22.) ko rmányhatározat, amely a határidőt most már 1997. november 30ra tolja ki. A kormányjavaslatot sajátos kettősség jellemzi. Egyrészt koncepciótlan, azaz a korábbiakban említett, átfogó jogi szabályozást megalapozó és áttekinthetővé tévő hírközléspolitikai k oncepció, valamint a műsorelosztásról szóló törvény koncepciójának megalkotása és parlamenti jóváhagyása nélkül készült el, másrészt pedig olyan tipikusan koncepcionális kérdéssel foglalkozik - mint például a távközlési szolgáltatások díja vonatkozásában a tárca hatósági ármegállapító jogköre , amelyet először éppen a hírközléspolitikai koncepcióval kellett volna az Országgyűléssel elfogadtatni. Külön kell szólnunk arról, hogy a kormány ezúton is ragaszkodott saját korábbi gyakorlatához, tehát figyelmen k ívül hagyta a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltakat. E törvény 18. § (1) bekezdése szerint - amelyet sajnálatos módon e Házban már többször voltam kénytelen ismertetni és a kormányzat figyelmét erre sajnos mind ez idáig eredménytelenül f elhívni - a jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmigazdasági viszonyokat, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. A jogalkotási törvény 40. § (1) bekezdése pedig egyértelműsíti, hog y a törvényjavaslathoz az előterjesztőnek indokolást kell beterjesztenie, amelyben be kellene mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kellene a jogi megoldás sz empontjait. Kénytelen megállapítani a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt, hogy a kormány, illetőleg az előterjesztő miniszter úr a most idézett jogalkotási követelményeknek a távközlési törvény módosításakor nemcsak hogy nem tett eleget, hane m szerintünk a jogalkotási törvény előírásait durván megsértette, azt felrúgta. Szakmailag és jogilag is elfogadhatatlan, hogy például olyan módosítás, mint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása vagy az árak megállapításáról szóló törvény módosítása az
