Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
3622 Józsefnek: ez már olyan szintű alkotmányosságsérelem, hogy ha ebben az alkotmányt módosítják, az már a jogállamiság kritériumát is veszélyeztetheti. Ugyan az Igazságügyi Minisztérium képviselői - főleg a bizottságban részletesen indokolták és megpróbá lták érvekkel alátámasztani, hogy ez a rendelkezés nem áll ellentétben a hatályos magyar alkotmánnyal, hiszen itt tulajdonképpen van jogorvoslati lehetőség és eljut a másodfokú bírósághoz, hogyha fellebbez az illető. Mert hiszen annak semmi akadálya nincs, hogy fellebbezzen - legfeljebb el fogják utasítani a fellebbezését, mert nem felel meg annak a kritériumnak, amit a fellebbezéssel szemben megszabnak: nevezetesen hogy jogsértésben, tehát súlyos eljárási jogsértés, illetőleg jogszabály helytelen alkalmazá sa esetén van csak erre mód; de ha egyáltalán eljut oda, akkor eleget tesz a törvényhozó a jogorvoslati lehetőség biztosításának. Hogy ezt mennyire nem veszi komolyan maga a kormány sem, hogy a hatályos alkotmánnyal ez összhangban áll, ezt bizonyítja az, h ogy az alkotmány módosítására is tesz ezzel egyidejűleg javaslatot. Ez az alkotmánymódosítás, úgy gondolom, valóban egy olyan alkotmánymódosítás, ami már a jogállami klauzulával áll ellentétben. (19.50) Én nem hiszem, hogy azt meg lehet tenni, hogy a vagyo njogi ügyek 6070 százalékára, avagy akár csak a polgári peres ügyeknek a 40 százalékára kiterjedő hatállyal gyakorlatilag a jogorvoslatot kizárják. Ez a másik része a Pp.nek, amit a 200 ezer forint ügyérték alatti peres ügyekkel elkövet ez a törvényjavas lat, ez a bizonyos engedélyezése a rendkívüli perorvoslatnak, ez tényleg tréfa. Nekem is eszembe jutott: az ügyvédi gyakorlatban annak idején csak keserűen mosolyogtunk, amikor beadtuk a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez vagy a legfőbb ügyészhez a rendkívüli pe rorvoslatra vonatkozó kérelmet, és akkor háromsoros, szabvány nyomtatott szöveg jött vissza, hogy nem láttak lehetőséget az előterjesztésre, kész. Na, ez az a bizonyos engedélyezési kérdés. Ezt most meg fogják kapni, hogyha elfogadnák a tisztelt képviselőt ársaim ezt a javaslatot, meg fogják kapni az ügyfelek a Legfelsőbb Bíróságtól, és akkor emlékezhetnek a régi szép időkre; de mindenesetre nemhogy kétfokú jogorvoslat ezzel nem valósul meg, hanem az egyfokú jogorvoslatnak a lehetősége is elvész, és az a biz onyos rendkívüli perorvoslat is csak illuzórikussá válik az ügyeknek egy nagyon jelentős százalékában. Én is hadd tegyem nagyon mértéktartóan ehhez az érveléshez hozzá, hogy valóban elfogadhatatlan, hogy a 200 ezer forint alatti ügyértéket úgy tekintsük, h ogy itt nem annyira fontos az objektív igazságnak a föltárása, a jogorvoslati jog biztosítása. Egyébként is, tisztelt képviselőtársaim, egyéb ügyekben is a kormány hozzáállásában mutatkozik egy ilyenfajta diszkrimináció a kisebb lehetőségekkel bíró emberek kel kapcsolatban. Tehát - hogy mondjam - a kis ügy nem ügy, akinek kis ügye van, az nem jogosult olyan igazságszolgáltatásra, mint más. De ez a hozzáállás, hogy mintha a jobb helyzetben lévőket másként mérné a kormányzat, ez más területen is megnyilvánul: hadd utaljak a kirívóan súlyos gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeknek a pozitív diszkriminálásával, ami a kormány részéről rendszeresen megnyilvánul. Tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy a Pp.nek ez a változása, hogy ha a hatékonyabb, gyor sabb bíráskodást talán elő is segíti, úgy vélem, hogy a csomag egészével ellentétesen hat: semmiképpen nem teszi az állampolgárok számára elérhetőbbé és lehetőbbé a bírói jogvédelem gyakorlati lehetőségét, mint ahogy a miniszter úr expozéjában ezt a csomag indokaként elmondta, és mindenképpen olyan eszközökkel kívánja elérni, amely a Magyar Demokrata Néppárt számára elfogadhatatlan, ezért mi sem tudjuk ezt a javaslatot támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK ( dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak.
