Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
3621 Hogy erre mindeddig nem került sor, annak tulajdonképpen az az oka, ho gy a jogállamiság visszaállításával egyidejűleg olyan hatalmas mennyiségű ügytömeg zúdult a bíróságokra, amelyre a bírói szervezet az adott felkészültségi fokán nem tudott úgy válaszolni, hogy naprakészen intézze az ügyeket; és a korábbi kormányzat alatt t ett minden próbálkozás és erőfeszítés dacára ezen a helyzeten jelentősen nem sikerült változtatni. Ma is olyan mértékű ügyhátralékkal küszködnek a bíróságok, amelyek mellett nem látszott lehetségesnek egy ilyen nagyfokú és nagy jelentőségű reformnak a végh ezvitele, amely az előnyei mellett óhatatlanul azzal jár, hogy még jobban elhúzódnak a bírósági ügyek, hiszen ennek az átalakulásnak - hogy négyfokozatúvá váljék a bírósági struktúra - tulajdonképpen az az értelme, hogy lehetségessé válik az egyfokozatú pe rorvoslati rendszer helyett a kétfokozatú perorvoslati rendszernek a bevezetése, ami mindenképpen az objektív igazság kiderítését jobban szolgálja. A másik előnye a négyfokozatú bírósági rendszernek az, hogy tulajdonképpen a magyar jogállami hagyományok is ennek a visszaállítását indokolják. A korábbi ciklusban ezt éppen azért nem lehetett megtenni, mert az ügyek és a hátralék nagy száma és az, hogy a bíróságok nehezen birkóztak ezzel a problémával, tették mértéktartóvá az akkori kormányzatot, hogy ezt a re formot ne tegye meg. Úgy látszik, a jelenlegi kormánykoalíció a hagyományok iránt nagyobb érzékenységgel rendelkezik, mert mindannak ellenére előterjeszti ezt a javaslatot, hogy a helyzet - az ügyhátralékok és a bíróság nehézségeit illetően - nem javult, h anem jelentősen romlott az elmúlt három esztendő során. Természetesen ennek az indokával, hogy a magyar hagyományokhoz való visszatérés vagy akár az objektív igazság jobb kiderítése, a kétfokú jogorvoslati rendszer bevezetésének a lehetősége, nyilván ezt a javaslat, reformcsomagot eladni nem lehetett volna. Ezért az egész reformcsomagot úgy próbálja eladni az előterjesztő, hogy azt mondja, ezzel kívánja a hatékonyabb, gyorsabb és jobb bíráskodást elősegíteni, hatékonyabbá, gyorsabbá, jobbá kívánja tenni a bíráskodást; és még azt is hozzáteszi, hogy az állampolgárok számára kívánja elérhetőbbé és lehetőbbé tenni a bírói jogvédelem gyakorlati érvényesítését. Elég nehéz megérteni az elérhetővé tételét is, mert az egyik hátránya egyébként ennek a négyfokú bírós ági rendszernek éppen az, hogy helyből az ügyeknek egy jelentős része a lakóhelytől távolabb kerül; a táblák bevezetésével pedig a másodfokú eljárás az eddigi megyeszékhelytől még távolabb. Tehát nyilvánvalóan az elérhetőség ezzel nem lesz kedvezőbb, de ny ilván hatékonyabbá, gyorsabbá, jobbá tenni ezzel a rendszerrel nem lehet. Nosza, itt az ötlet: akkor majd a Pp.ben bevezetünk olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb, gyorsabb ítélkezés kialakítását. Az egész Pp.nek, úgy tűnik, ez az értelme, hogy amennyivel nehézkesebb vagy lassabb lesz az eljárás a négyfokú bírósági rendszer bevezetése következtében, azt megpróbálják behozni a Pp.nek a megváltoztatásával. Csak a probléma itt az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt olyan módosítások kal kívánják bevezetni, amelyek fényévnyire vannak a jogállamiság követelményeitől. Az a megoldás, amit itt előttem szóló képviselőtársaim, mindenekelőtt Balsai István részletesen elemzett és bírált, hogy a 200 ezer forint alatti ügyértékű pereknél gyakorl atilag kizárják - mert oly módon korlátozzák - a jogorvoslat lehetőségét, valóban elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, különösen két okból: egyrészt azért, mert Balsai István ezt nem tudta megszerezni és joggal kifogásolta, hogy a bizottságban nem állt rendel kezésre; nagy nehezen megszereztem, utánajárván, hogy milyen ügymennyiség az, ami itt szóba kerülhet. Tisztelt Képviselőtársaim! Az összes peres ügyek 26,6 százalékáról van szó; és hogyha figyelembe vesszük, hogy az összes ügy 39 százaléka vagyonjogi per, akkor a vagyonjogi pereknek több mint 60, közelítőleg 70 százalékáról van itt szó. Ezek mind 200 ezer forint alatti ügyek, és gyakorlatilag az ügyeknek egy ilyen mennyiségében korlátozzák olymódon az első jogorvoslat jogát, tehát nem azt a kétfokú perorvos lati rendszert, amit potenciálisan a négyfokú bírósági szervezettel bevezethetővé kívánnak vagy kívánnánk tenni, hanem egyszerűen az első fellebbezés lehetőségét is olyan korlátok közé szorítják, amelyek súlyosan érintik az alkotmányosságot. Igaza van Torg yán
