Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
3620 Nyilvánvalóan átgondolatlan javaslatról van itt szó, és egy olyan alkotmányos jogot ér sé relem, amely az egész társadalom nyugalmát feldúlhatja, hiszen - ne vegye rossz néven, igen tisztelt államtitkár úr, de - az én megítélésem szerint a kisember krajcárja van olyan fontos, mint a nagyember milliárdja, sőt adott esetben a krajcárból lehet csa k egy, az még fontosabb a kisember számára. Tehát ez az egész jogi okoskodás olyan mélyen ellenkezik az alapvető igazságérzettel, hogy a Független Kisgazdapárt teljes erejével kénytelen tiltakozni az egész beterjesztés ellen, mert amíg ilyen megítélés alap ján akarják megváltoztatni a mi jogrendünket, azzal az olyan személy, aki a jogállamban hisz, aki a többpárti parlamenti demokráciára épít, az nem érthet egyet. A javaslat a megyei bíróság hatáskörébe utalja a személyhez fűződő jogok megsértésével kapcsola tos pereket. Ezzel a javaslattal egyetértünk, annak hangsúlyozásával, hogy nem tartjuk kijegecesedettnek és egyértelműnek a bírói gyakorlat kialakítását, főleg a politikusokat érintő személyiségi jogi perekben, úgy gondolom, ez mindenképpen megérdemel egy alaposabb elemzést e Házban is. A javaslat szélesíti az egyes bírói eljárásokat - ezzel az elvvel egyet kell érteni, valamint azzal is, hogy ezzel együtt szűkíti a társasbíráskodást, de meg kell jegyeznem, hogy a jelenlegi ülnöki rendszer, az ülnökök megvá lasztása, az ülnökök részvétele az eljárásokban, jelentős módosításra szorul. A Független Kisgazdapárt már a Pp. korábbi módosításakor is felvetette ezt a kérdést, és én úgy gondolom, most már feltétlenül időszerű az egész ülnöki rendszer felülvizsgálata. A javaslat a munkaügyi perekkel kapcsolatosan említést tesz a szakülnökök közreműködéséről, olyan szövegkörnyezetben, hogy munkaügyi perben az elsőfokú bíróság eltérő rendelkezés hiányában szakülnökök közreműködésével jár el. Igen ám, de az ehhez kapcsolód ó indokolás nem részletezi, hogy mi értendő a szakülnöki rendszer alatt, és azt sem, hogy ki tekinthető szakülnöknek. Tehát úgy gondolom, hogy a javaslatnak ezt a részét is tovább kell precizírozni. A javaslat szélesíti a kötelező jogi képviseletet, az err e vonatkozó szabályozást azonban a Független Kisgazdapárt aszimmetrikusnak tartja, mert csak a kérelmet előterjesztő köteles jogi képviselőt megbízni, a perbeli másik fél azonban nem. Itt legyen szabad megjegyeznem, hogy a jogi képviseletet illetően sem lé p eléggé nagyot előre a javaslat. Itt a jogi képviselet kapcsán, különösen a kötelező jogi képviselet eseteiben tovább lenne finomítható, sőt úgy gondolom, a büntetőeljárásjogunkkal is szinkronba kellene ezt hozni - ez is elmaradt a javaslat beterjesztése kapcsán. (19.40) A Független Kisgazdapárt álláspontja tehát a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy a rendkívül súlyos alkotmányossági kifogásaink miatt - szándékosan nem alkotmányossági aggályokat említettem, mert ennél több a Független Kisgazdapárt álláspontja: mi kifejezetten alkotmányossági kifogásokat említettünk - úgy ítéljük meg az előterjesztést, hogy a demokratikus célkitűzéseinkre való tekintettel is ezt a beterjesztést fenntartani csak a kormányzat, sőt az egész társadalmi rend sérelmére lehet csupán. Ezért én nagyon sajnálom, de e helyről kötelességszerűen felhívom az igen tisztelt igazságügyi kormányzatot: vonja vissza ezt a szégyenteljes javaslatát! Köszönöm. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibo r) : Köszönöm. Megadom a szót Kónya Imre képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 1990től kezdődően, a jogállamiság visszaállítása óta tulajdonképpen napirenden van az a kérdés, újra és újra felmerü l, hogy az igazságszolgáltatás reformra szorul, és ennek egyik alapvető eleme, középpontja lenne, hogy a háromfokú, háromosztatú bírósági szervezetet négyfokozatúvá kellene átalakítani.
