Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3618 eszköz a polgári peres eljárások időtartamának csökkentésére, az eljárás egyszerűsítésére. Minderre figyelemmel a Szocialista Párt t ámogatja a törvényjavaslat elfogadását. Balsai István rendkívül sokirányú felvetéseket tett a tervezettel kapcsolatban, én csupán egyre szeretnék utalni, mikor Balsai István úgy nyilatkozott, hogy a tervezet tulajdonképpen arcul csapja a kiskeresetű embere ket. Fel szeretném hívni a figyelmét, hogy a polgári perrendtartás jelenlegi szabályai most is hatályban vannak, ezek nem változnak, a kiskeresetű félnek is lehet nagy értékű pere és a nagykeresetű félnek is lehet kis értékű pere, tehát ez csak a pertárgyé rtékre vonatkozik, a polgári perrendtartás változatlanul kirendelt védővel és költségek előlegezésével védi a kiskeresetű feleket a továbbiakban is. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Torgyán József képviselő úrn ak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartás módosítására beterjesztett törvényjavaslat a négyszintű bírósági rendszer igényeihez és lehetőségeihez szeretné igazít ani a polgári eljárásjogi kódex szabályait. Miután azonban ehhez alkotmánymódosításra és sok minden egyébre is szükség lenne, ezért tulajdonképpen egy olyan helyzet állt elő a beterjesztésnél, amelyet én nem tudok másként értékelni, mint úgy, hogy a beterj esztő a gombhoz igyekszik igazítani a kabátot. A polgári perrendtartás módosítása egy olyan igazságügyi reformcsomag része, amely tartalmazza a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslatot, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatot, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslatot, az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslatot, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslato t, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosítását és végül a polgári perrendtartás módosítását. Tehát egy olyan igazságügyi reformcsomag része a mostani beterjesztés, amelyet csak akkor lehetne tárgyalni a Füg getlen Kisgazdapárt megállapítása szerint, ha széles körű konszenzus jött volna létre ennek a törvénycsomagnak az elfogadhatóságát illetően, hiszen az alkotmánymódosítási részét tekintve ennek a törvénycsomagnak a velejárója, hogy addig, amíg az alkotmánym ódosításban nincs konszenzus, a törvénycsomag további részeiben sem lehet eredményt, előrehaladást elérni. Hiába jó a szándék, ha a végrehajtása ilyen elvi alapokon nyugvó ellentéteken meg fog bukni, mert én úgy gondolom, hogy a Ház ellenzéki oldalán nemig en lehet találni olyan országgyűlési képviselőt, aki egy nyílt alkotmánysértést felvállalna azért, mert az igen tisztelt beterjesztő nem gondolta végig javaslatát. A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja megjegyezni, hogy a most beterjesztett törvénymódo sítások a magyar jogrendszer egészét érintő változásokat eredményeznek. Megváltozik többek között a bíróságok szervezeti felépítése, megváltozik a fellebbezési rendszer, megváltozik a bírák kinevezésének hatásköre, az ügyészi szervezet felépítése, a polgár i eljárás több alapvető intézménye. A jelentős változásokra tekintettel az Országgyűlésnek megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkoznia az említett javaslatokkal, éspedig arra is tekintettel, hogy a tervezett változtatásokon túl megfelelőe a törvényjav aslatok közötti összhang, és arra is, hogy miképpen illeszkednek a javaslatok a magyar jogrendszer egészébe. Mindezekkel összefüggésben az a kérdés is felmerül, hogy vannake jelenleg hazánkban olyan további jogterületek, amelyek újrakodifikálása ugyancsak indokolt, de arról előterjesztés nem történt. A Független Kisgazdapárt akként ítéli meg a jelenlegi helyzetet, hogy ilyen előkészítettségi szint mellett ezt az óriási jogterületet felölelő változtatási szándékot lehet értékelni, de sajnálatos módon ez nyi lvánvaló kudarcot jelent, és amellett a tervezett módosítások szoros összefüggésben állnak az alkotmányozás során felmerült, de ez ideig még el nem döntött kérdésekkel is.
