Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
3617 Ezen ügyekben a fellebbezést a tanács elnöke hivatalból elutasítja, ha a fellebbezés nélkülözi az elsőfokú eljárásban megsértett eljárási vagy anyagi jogszabály avagy jog vagy jogos érdek megjelölését. Mindez tehát azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellen ezen ügycsoportokban fellebbezni csak úgy lehet, ha a fellebbező fél az ítélet jogsz abálysértő voltát állítja, és erre fellebbezésében hivatkozik is. Így tehát a fellebbezési eljárás nem folytatása az elsőfokú eljárásban csupán ellenőrző szerepet tölt be azzal, hogy az elsőfokú eljárásban elkövetett jogszabálysértést kiküszöbölje. A fenti szabályozással szemben már eddig is többen azt az érvet hozták fel, hogy ez hátrányosan érinti az ezen 200 ezer forint ügyérték alatti perben szereplő feleket. Ezzel szemben viszont elmondható, a társadalomnak is érdeke, hogy a kis ügyekben olcsóbb eljárá si rendet tartalmazó igazságszolgáltatás működjön. A fenti eljárási rend a kis perértékű ügyekben tehát arra fogja kényszeríteni a feleket, hogy bizonyítékaikat az elsőfokú eljárásban maradék nélkül feltárják, bizonyítási kötelezettségüknek eleget tegyenek . Vélhetően tehát ezen új jogorvoslati rend a 200 ezer forint perérték alatti ügyekben aktív pervitelt fog eredményezni a felek részéről. De más vonatkozásban azt is le kell szögezni, hogy az eljárási követelmény, nevezetesen az anyagi vagy eljárási jogsza bálysértés megjelölése korántsem teljesíthetetlen feltétel, különösen nem az arra tekintettel, hogy már a keresetlevél benyújtásakor is meg kell jelölni az irányadó jogszabályokat. Ugyancsak az eljárás gyorsítását szolgálja a tervezet azon rendelkezése, am ely a fellebbezés, illetőleg a felülvizsgálat esetén szűkíti a felhasználható új bizonyítékok körét. Ezen rendelkezés is vélhetően szintén arra fogja késztetni a peres feleket, hogy bizonyítékaikat már az elsőfokú eljárásban maradéktalanul feltárják. Remél hetőleg mindez a fellebbezések számának csökkenése irányába fog hatni. De a javaslat egyéb vonatkozásban is az egyszerűsítés irányába hat, mikor ezen fellebbezések tárgyaláson kívüli elbírálását fő szabályként teszi lehetővé a másodfokú bíróság számára. A felek előtt természetesen nyitva áll a tárgyalás kitűzésének kérelmezése. Ugyancsak a kis perértékű ügyekben az eljárás felesleges elhúzódását gátolja azon új rendelkezés, mely szerint a kis perértékű ügyekben felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a f elülvizsgálat iránti kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság engedélyezi. (19.20) Ezen rendelkezés egyrészt ésszerű gátat szab ezen kis perértékű ügyekben a feleslegesen nagy költségekkel járó további eljárásoknak, ugyanakkor tekintettel van arra a kö rülményre is, hogy ezen ügyekben is előfordulhatnak olyan törvénysértések, amelyeknek orvoslására a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárás szükséges, azaz ezen ügyekben is nyitva áll a jogegységi eljárás lefolytatásának lehetősége. Ezen esetekben is a fő szabál y az, hogy a bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyalás nélkül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, avagy a Legfelsőbb Bíróság a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül néhán y kisebb jelentőségű változtatásra szeretném felhívni a figyelmet. Az ügyvédség vonatkozásában jelentős a szabályozás, miszerint a javaslat meghatározza az ügyvédi ellenjegyzés tartalmát. Eszerint az ügyvéd az általa készített okirat szabályszerű ellenjegy zésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el. Azon jogszabályok ugyanis, amelyek eddig az ügyvédi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták, ez idáig csak hivatkoztak az ellenjegyzésre, de annak tartalmi meghatározása nem történt meg, azt csak a javaslat vezeti most be. Végezetül: régi elvárásnak tesz eleget a javaslat, mikor akként rendelkezik, hogy a kötelező jogi képviselet esetében - amennyiben a törvén y nem tesz kivételt - a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat. Ezen rendelkezés nyilvánvalóan méltánytalan helyzeteket küszöböl ki a jövőben. A fentiekben a teljesség igénye nélkül ismertetett javaslat tehát egy vonatkozásban megfelel a bírósági szervezet változásából fakadó eljárási igényeknek, más vonatkozásban viszont alkalmas
