Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
3616 sz intén érveink hatására visszavont azon rendelkezés, amely a munkaügyi bíróságok előtti eljárás kötelező kűrjévé, kötelező körévé tenné azt a bizonyos egyeztető szakaszt, amely, csak annyit mondok, hogy biztosan el fogja húzni az eljárást. Ha egyszer a fele k már perrel fenyegetik egymást, oda is fordultak, akkor a bíróság ahelyett, hogy a pert tárgyalná, megkísérel valamilyen egyezséget létrehozni... - ha ez nem húzza az eljárást, akkor semmi! Nem akarok többet ezzel a kérdéssel foglalkozni, nem akarom az ön ök türelmét túlságosan igénybe venni. Egyszóval: a Magyar Demokrata Fórum ezt a javaslatot elfogadni nem tudja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csizmadia László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A bírósági szervezeti rendszer reformja szükségszerű változtatásokat követel a bírósági eljárást szabályozó büntető- és polgári eljárási jog területén is. Az előttünk fekvő T/4233 . számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról ezen igénynek tesz eleget, hiszen a négy fokozatú bírói rendszer kiépítése szükségszerűen vonja magával az eddigi feladatok és hatáskörök eljárási törvényben tört énő megváltoztatását. Az ítélőtáblák felállítása lehetőséget ad arra, hogy a helyi és a megyei bíróságok között az ügyek elsőfokú elbírálása tekintetében arányosabb munkamegosztás érvényesüljön. A javaslat egyik alapkoncepciója az, hogy a bonyolultabb ügye k a helyi bíróságok hatásköréből kerüljenek át a megyei bíróságok elsőfokú hatáskörébe. Az köztudott, hogy a bonyolultabb ügyek elbírálása speciálisabb szakértelmet, nagyobb bírói tapasztalatot igényel. Ennek megfelelően a megyei bíróságok elsőfokú hatáskö rébe kerülnek a cégekkel kapcsolatos perek, a cégnek nem minősülő, de a megyei bíróság által nyilvántartásba vett szervezetek elleni perek, a személyiségi jogi perek, az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek, a közigazgatási perek, valamin t a sajtóhelyreigazítási perek. Nyilvánvaló, hogy az is növelni fogja a megyei bíróság előtt induló ügyek számát, hogy a javaslat a 10 millió forintos perértékhatárt nem változtatja. A fenti hatáskörmegállapítás nyilvánvalóan azt fogja eredményezni, hogy a helyi bíróságok leterheltsége csökken, remélhetőleg tehát az ott lévő hátralékot fokozatosan feldolgozzák; másfelől a megyei bírósághoz kerülő perek gyorsabban fejeződhetnek be, figyelemmel a jelenlegi restanciahiányra és az ott szolgálatot teljesítő bí rák nagyobb szakmai tapasztalatára. A javaslat a továbbiakban meghatározza a másodfokon eljáró bíróságokat. Igen jelentős új szabályozás, hogy a Legfelsőbb Bíróság másodfokon csak az ítélőtáblához tartozó ügyekben jár el. Ezen rendelkezés előnyös hatása az lesz, hogy a Legfelsőbb Bíróság csak igen szűk körben kényszerül fellebbezések elbírálására, így jobban érvényesül az egységes jogalkalmazást elősegítő szerepe. A javaslatnak talán a legnagyobb vitát kiváltó rendelkezése az, hogy a bírósá gi szintek számának növelése kapcsán változtatásra került a polgári perek jogorvoslati rendje. A legfontosabb változás a kis perértékű ügyekre vonatkozó fellebbezési és felülvizsgálati szabályokban következik be. A javaslat ezen kis perértékű ügyek pertárg yértékét 200 ezer forintban állapítja meg. A javaslat ezen ügyek esetében akként rendelkezik, hogy a fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése esetén vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazásár a hivatkozással van helye. E vonatkozásban lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan szabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.
