Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3614 Ö nmagában - a miniszteri indokolás igen hosszasan elidőzik ennél a témánál - már az az ember érzése, hogy magyarázza a megmagyarázhatatlant, amikor a rossz tanuló a bizonyítványt magyarázza. Túl sokat foglalkozik ezzel az intézménnyel - magát a fellebbezési jogot is teoretikus módon hallottuk - a szóban is, de írásban is előterjesztett, kiosztott indokolás. Nem lehet megmagyarázni, tisztelt államtitkár úr, hogy miért nem ér egy 199 999 forintos ügy annyit, mint egy 200 001 forintos ügy. Ez nem lehet indok ar ra, hogy ilyen favágó módszerekkel döntsünk fellebbezési irány és fellebbezési lehetőségek között. Rendkívüli mértékben alkotmánysértő és alkotmányellenes - és erre szolgál az alkotmánymódosítási törekvés - az a döntés, az a hosszúhosszú évek óta tervezet t döntés, amely a közigazgatási ügyeket nemcsak elviszi a helyi bíróságtól a megyei bíróságra, hanem ott egyfokú, egyszeri elbírálás alapján pontot tesz az ügy végére, és ezekben az ügyekben megtiltja a fellebbezést. Tisztelt Országgyűlés! Elhiszem azt, ho gy vannak rövid, vannak hosszú és vannak nagyon hosszú eljárások. Elhiszem azt, hogy nagyon sokszor nemcsak állami és bírósági érdek, hanem a peres felek egyikének - a kényszerűen perbe vont félnek, a szomszédnak vagy másoknak - az érdekét súlyosan sérthet i az, hogyha egy eljárásban első- és másodfokú közigazgatási határozat, majd ezt követően rendes bírósági szabályok szerinti első- és másodfokú, és még ezt követően rendkívüli eljárásra is van lehetőség. Azt is mondhatnám, hogy a perújításra is mindig van ok. Akkor tiltsuk meg a perújítást! Hiszen az is csak felbolygatja a már elintézett ügyeket. Öt éve elbírált ügyekben hogy merészel valaki perújítást kezdeményezni!? Ez nem sérti a szerzett jogokat? Ez az alapon, tisztelt Országgyűlés, tisztelt államtitkár úr, nem lehet elindulni! Azon el lehet gondolkodni - és elgondolkodtunk 1991ben , hogy a rendes bíróság szervezeti keretei megfelelőeke a közigazgatási határozatok bíróság előtti felülvizsgálatára, vagy pedig valóban - persze költséget, energiát és más előkészítést figyelembe véve - vissza kelle állítani a hagyományos, a tradicionális közigazgatási bíróságokat. Akkor, ha jól emlékszem, a jelenlegi kormánypártok közül a Szabad Demokraták Szövetsége azzal fogadta el azt a módosítást, amely a rendes bírós ági útra tartozónak iktatta be, a polgári perrendtartás szabályai közé a közigazgatási ügyek felülvizsgálatát, hogy remélik, és elvárják a korábbi kormánytól is, hogy amint lehetősége lesz, a közigazgatási bíráskodásra közigazgatási bíróságot állítson föl. Itt már lehetne arról beszélni, hogy ez egy olyan speciális - szakértelmét és egész intézményrendszerét tekintve is speciális - bírósági rendszer lenne, ahol elmenne, sőt, indokolt lenne a felülvizsgálat egyfokú formában történő elintézése, de erről nincs szó. Államtitkár úr, amíg erről intézményesen nincs szó, ez nem lehet más, mint alkotmánysértő. Meg lehet változtatni az alkotmányt, ki lehet onnan venni azt, hogy a bírósági elvek nem foglalják magukban minden esetben - ha a miniszter úgy gondolja - a fe llebbezés és a jogorvoslat lehetőségét. Ezt meg lehet csinálni, de alkotmánysértő mivolta ettől még nem változik meg. Ezt nem lehet elfogadni! Nem hiszem, hogy a parlament józan többsége el fogja ezt fogadni. A másik, szintén a jogorvoslatot csorbító, rend kívül diszkriminatív és érthetetlen rendelkezés - pontosabban a háttere érthető, erre majd csütörtökön, a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyes jelenlétében szeretnék hivatkozni - az az elv, amelyet nagyon jól kiolvashatóan, leírva láttunk az indokolásban . Engedjék meg, hogy felolvassak egy mondatot; a Legfelsőbb Bíróságról van szó. Szó szerint idézek: "Az ügyek feljutása elé korlátokat kell állítani." Tisztelt Országgyűlés! Mikor olvastak önök igazságügyminiszteri előterjesztésben olyan mondatot, hogy a Legfelsőbb Bíróságra - egyébként jelenleg rendkívüli, de általánosan megillető jogorvoslatként egypár évvel ezelőtt bevezetett intézmény kapcsán - úgy kell korrigálni, hogy ezzel a mondattal indokolják: "Az ügyek feljutása elé korlátokat kell állítani." Jo gállamban élünk, tisztelt Országgyűlés? Ez jogállami megoldás, államtitkár úr? Az ügyek feljutása elé úgy kell korlátokat
