Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3607 minisztériumi tisztviselő és maga a miniszteri indokolás is leírva elismeri, hogy az ezt megelőző, úgynevezett gyorsításra vonatkozó Pp.módosítás nemhogy nem hozta meg a kívánt er edményt, hanem egyenesen az ügyek további jelentős elhúzódását eredményezte. Fölmerült az a kérdés, hogy végezteke bármilyen értelemben hatásvizsgálatot, és általában lehete számszerűsíteni a hatásköri változásokkal kapcsolatban az t, hogy milyen erőátcsoportosítást kívánna meg a hatásköri szabályok megváltoztatása, a megyei bíróságra áttett hatáskörökkel kapcsolatban az ottani bírói létszám és a bírói kapacitás megerősítése, illetőleg nem álle fenn az a veszély, hogy a helyi bírósá gokon az amúgy is, indokai szerint és ismereteink szerint is túlterhelt helyi bíróságokon az ily módon elvitt hatáskörhöz a szükségszerű elvándorlás további olyan vérveszteséget fog okozni, amely a bírói létszám pótlása nélkül a helyzetet nemhogy a kívánt, hanem a nem kívánt irányba fejlesztené, és további ügyhátralékkal, két éven túli befejezetlen ügyek tömegével találnák szembe magukat azok, akik bírósághoz fordulnak. Fölmerült az a kérdés, hogy alkotmányose egyáltalán a jogorvoslati jog ilyen formájú ko rlátozása. Ez egy költői kérdés, hiszen maga a kormány sem tartja alkotmányosnak, miután ennek megfelelően kívánja módosítani az alkotmányt; holnap fogunk erről majd hallani bővebben. Tehát jelenleg és véleményünk szerint az alkotmány módosítását követően is az alkotmányos elvekkel ellentétes lesz, és a nemzetközi szokásokkal és a kialakult bírósági eljárások általános rendjével ellentétes az, hogy a bíróság rátekint egy ügyre, majd egyfokú eljárásban jogerős ítéletet hoz. Ennek enyhítését próbálja a kormán y a javaslatban valamilyen módon úgy megoldani, hogy kiiktatva a rendes fellebbezési fórumot egy rendkívüli perorvoslattal ad lehetőséget az ily módon jogerős, közigazgatási ügyekben hozott döntés elleni felülvizsgálati eljárás megengedésével, pontosabban engedélyhez nem kötött szabad útjával. Mindezen problémákra, sajnos, azt kell mondanom immár másodszor - a múlt héthez képest másodszor , nemhogy nem kaptunk választ, hanem egy olyan ígéretet kaptunk, hogy legkésőbb a mai tárgyalás megkezdéséig az Igazság ügyi Minisztérium számokkal, a rendelkezésére álló statisztikák alapján kimutatásokkal igyekszik legalább azokat a kérdéseket megvilágítani, ami a hatáskörátcsoportosításból az évek során ismert és felmért statisztikák alapján várható. (Sic!) Különböző, m a is elhangzó számok teljesen más számokat tükröznek, mint amelyeket ott hallottunk, például ott 40 százalékát jelölte meg a bizottsági ülésen megjelenő előterjesztő képviselő az első fokú hatáskörből megyei bíróságra kerülő ügyeknek. Nem kaptunk pontos sz ámot az úgynevezett kis perértékű ügyekkel kapcsolatban annak a rendkívül aggályos rendelkezésnek a bevezetéséhez, amely gyakorlatilag a fellebbezés klasszikus és az ügyfelek szempontjából lényeges kérdését olyan mértékben redukálná, amely nem is felel meg a fellebbezési eljárás szabályainak. Mindezekre tekintettel az a kisebbségi vélemény alakult ki, amelyet képviselőtársaim, ellenzéki képviselők - de nemcsak ellenzéki képviselők - úgy fogalmaztak meg, hogy nem kívánták támogatni az általános vitára bocsát ást. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Először Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről; őt követi majd Balsai István, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Amikor az Országgyűlés egy rendkívül fontos eljárási törvényt módosít, akkor - azt hiszem - óriási az Országgyűlés felelőssége, hiszen egy ilyen eljárási törvényt csak egy rendkívül alapos előkészítés, nagyon alapos mérlegelés, és nagyon nagy gondosság mellett szabad megváltozt atni, amelynek természetesen lehetnek indokai, és az az igazságügyi reformcsomag, amelyet a kormány nemrégiben
