Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
3568 Ennek a reformnak az előkészítése 1991ben már megkezdődött politikai és szakmai körökben, és a mai kormány mintegy másfél éve intenzíven fogla lkozik vele, szakmai, politikai egyeztetéseket folytat, és megegyezésre jutott a szakszervezetekkel és a munkaadók szervezeteivel is a reform legfontosabb kérdéseiben. Ez év januárjában és februárjában a kormány konzultált az ellenzéki pártok vezetőivel - január 8án és február 13án , majd ezt követően február 13án és 14én egy nagyon részletes szakmai vita folyt, amelyen az ellenzéki pártok képviselői is részt vettek, és azóta is folyamatosan nyilatkoznak ebben a kérdésben. Feltételezhető tehát, hogy po ntosan ismerik azokat az elképzeléseket, amelyek most itt a Ház elé kerültek. Ezek az elképzelések, amelyek biztosítanák hosszú távra, hogy a ma nyugdíjasok nyugdíjának az értéke nemcsak hogy megmaradjon, hanem növekedjen, amely biztosítaná végre a több sz ázezer özvegy megfelelő nyugellátását, az időskori járadék bevezetését, a középkorúak számára adókedvezményt, a fiataloknak pedig olyan új nyugdíjrendszert, amelyben biztosan és kiszámíthatóan gondoskodhatnak a jövőjükről, úgy gondolom, nemcsak a kormánypá rtok érdeke, hanem az egész Országgyűlésé és az egész társadalomé. Ahhoz, hogy ezt '98. január 1jén bevezessük, ez év nyaráig döntést kell hoznia az Országgyűlésnek. Volt idő a felkészülésre, van idő és mód a vitára, hiszen az előttünk álló kétkét és fél hónapban mindenkinek az álláspontját megismerhetjük, minden javaslatot mérlegelni tudunk, és a szocialista frakció kész a július 15ei határidőn belül bármilyen megoldásban részt vállalni, amely a kellő vitára biztosítja a lehetőséget. Amiért ragaszkodunk a nyári elfogadáshoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , az az, hogy január 1jén be lehessen vezetni. Még egy mondat: talán ha kevesebb időt fordítanánk arra, hogy megvitassuk, mennyi időt szánjunk a nyugdíjreformra, már előrébb lennénk. (Az elnök ismét megkocogtatja a csengőt.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, az MDNP frakcióvezetőhelyettesének. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dolgot mindjárt indításként, azt hiszem, itt saját magunk és kormánypárti képviselőtársaink számára le kell szögezni. (15.20) Egy törvényjavaslat előkészítő vitája - bármennyi ideig is tart - törvényjavaslatként akkor jelenik meg a Ház előtt, ha a kormány benyújtotta. Önök tudják a legjobban, hogy ebben a törvényjavaslatcsomagban mennyi módosulás történt az elmúlt hónapokban. A parlamentben ma már csak arról beszélhetünk, ami itt most leírva előttünk áll. Miért tiltakozott az ellenzék? Azért, mert öt törvény és két országgyűlési határozat, valamint a tájékoztató anyagok benyújtása után kilenc napon belül megkezdődött a bizottságban az általános vita csomagban ezekről a törvényekről. Képviselőtársaim! Nincs olyan képviselő, aki ennyi időn belül részleteiben és mélységeiben át tudná tekinteni, amit ez az egész anyag tartalmaz. Ebben egyébként a szociális bizottságban olyan értelemben egyetértés volt, hogy maga a szociális bizottság is a vita megkezdésének halasztásá t szerette volna elérni, de nem sikerült. A következő probléma az, hogy önök egy csomagban akarják tárgyalni a nyugdíjreformot, az egészségbiztosítási törvényt, valamint a rokkantak hosszú távú ellátásának koncepcióját. Nos, tisztelt képviselőtársaim, bár minden mindennel összefügg, de alapvetően eltérő témákról van szó. A harmadik kérdés az, hogy nagyon gyorsan akarták megkezdeni a vitát, hiszen ezen a héten vezérszónoki felszólalást akartak a tisztelt képviselőtársaim az egész témáról: öt törvény, két ors zággyűlési határozati javaslat húszperces vezérszónoklatban. Nos, ha önök szerint ennek a töredéke húsz percben elmondható, akkor nem tudom, mit gondolnak egy parlamenti vitáról. Negyvenötven évre szóló döntésről van szó, amely nemcsak a nyugdíjasok helyz etét, hanem az
