Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4314. szám) általános vitája - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
3551 DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A napirend előtti felszólalások témája már sokszor és sok vihart kavart ebben a Házban, é s többen igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy az ellenzék azért akarja fenntartani lehető legszélesebb körben a napirend előtti felszólalásokat, mert így akarja magát mutogatni, és főleg - az is elhangzott már számtalanszor - így akarja húzni az időt, vagyis a napirend előtti felszólalás egy bizonyos fajta obstrukciós eszköz lehet az ellenzék kezében. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a házszabálymódosítás, amelyről a vita tényleg nagyon régóta folyik már, és nagyon sok albizo ttsági ülésen vettünk részt Szigethy képviselőtársammal együtt, és nagyon sok kérdésben egyetértés volt a patkó mindkét oldala között, hiszen ez a házszabálymódosítás nem egy szakaszból áll, hanem a Házszabálynak számos részét érinti. Van közte például eg y olyan házszabálymódosítási rész, amiben már a kezdet kezdetén, tehát még az előző leszavazás előtt is egyetértettünk, és ha az ellenzék pusztán az időt akarná húzni, akkor egészen biztos, hogy ennek a házszabályi résznek a módosításába nem ment volna be le, mégis azonnal vagy legalábbis nagyon hamar egyetértés született: ez az ügyrendi javaslatok kérdése. Jelenleg a Házszabályban az szerepel, hogy ügyrendi javaslatot bárki bármikor tehet, öt perc áll rendelkezésére, ehhez az ügyrendi javaslathoz minden ké pviselőcsoportból egy személy hozzászólhat, és nincs korlátozva az idő. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ha az ellenzéki képviselőcsoportok az időt szeretnék húzni és a Ház munkáját nehezíteni, akkor ez az a házszabályi lehetőség, amivel éltek volna már s zámtalanszor, mert nincs korlátozva, hogy hány ügyrendi javaslatot lehet tenni egy óra alatt, azt legfeljebb az idő korlátozza. Nincs korlátozva a hozzászólások időtartama, de az ellenzék soha nem élt ezzel a lehetőséggel, és amikor felmerült a módosítása - mert nem éltek általánosan ezzel a lehetőséggel, de az ügyrendi javaslatokkal olyan természetű probléma volt, hogy sokszor nem lehetett eldönteni, hogy valaki ügyrendi javaslatot kíváne előterjeszteni vagy sem , ennek a kérdésnek a rendezésére az ellen zék minden pártja készséget mutatott, és nagyon gyorsan sikerült megegyeznünk abban, hogy a lehetőségét sem hagyjuk meg az ilyesfajta időhúzásnak, azzal kell kezdeni, hogy elmondjuk az ügyrendi javaslatot, és utána legfeljebb két percben lehet indokolni, t ehát bizonyos fajta korlátozásokat életbe léptettünk. (14.30) Ami a napirend előtti felszólalásokat illeti: azt hiszem, ezt azért is mondhatom, mert a kompromisszumnak az része, amelyet képviselőtársaim elő terjesztettek, pont a Magyar Demokrata Néppárttól származik. Vagyis az a rész, hogy valaki napirend előtt öt percben szólalhat fel, rendkívüli, halaszthatatlan - nem mondom el a felsorolást végig, hogy milyen - ügyben. Aki személyében érintett, erre két pe rcben reagálhat, illetve a kormány is reagálhat öt percben, ha igényt tart erre, mert nem feltétlenül olyan egy napirend előtti felszólalás, amelyre reagálni kell. A vita során mind a két oldalon az volt a félelem - és erre sajnos van a Házban precedens , hogy az utolsó szó jogán megszólaló fél valami olyasmit mond, amire feltétlenül reagálni kellene, és ha nincs meg erre a reagálási lehetőség, akkor elszáll az a nagy méltánytalanság, ami az egyik oldal részéről érte a másikat. Vagyis azt lehet mondani, ho gy egyfajta gyanakvás van a két oldal között, és ez sokszor nem is alaptalan. Ezért azt kértük - és ez volt a Magyar Demokrata Néppárt kompromisszumos javaslata , hogy legalább a jelzésre adják meg a lehetőséget az ellenzéki képviselőcsoportok számára; ez egyébként benne van ebben a beterjesztett javaslatban. Nevezetesen arról van szó, hogy ha a napirend előtt felszólaló úgy érzi, hogy a napirend előtti felszólalására nagyon méltánytalan reagálás történt, amire legalább mondani kellene, hogy nem így van, n em felel meg a valóságnak - nem szeretném tovább ragozni , akkor azt legalább megtehesse, hogy szót kérjen, és az Országgyűlés döntse el, hogy ezt a méltánytalanságot olyan mértékűnek ítélie, hogy valóban megadja a szót - gondolom, hogy erre is
