Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4314. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
3548 összefoglalni, hogy ezzel a mostani parlament és a később i parlamentek számára megfelelő kereteket tudjunk biztosítani a folyamatos működéshez. Már akkor elhatároztuk, hogy azért, mert több új intézményt vezettünk be, egy év után visszatérünk a tapasztalatok feldolgozására. A tapasztalatokat el is kezdtük feldol gozni, és ebben a munkában a parlamenti frakciók egyaránt részt vettek. Az elmúlt év tavaszán már az Országgyűlés elé került egy összeállítás, amely végül is nem módosította egészében a Házszabályt, több kisebb házszabálymódosítás természetesen azóta is v olt részletkérdésekben, többek között éppen az összeférhetetlenségi törvény kapcsán a közelmúltban. A nagy, átfogó házszabálymódosítást azonban most terjesztettük az Országgyűlés elé. Szeretném hangsúlyozni, hogy bár ennek a házszabálymódosító csomagnak előterjesztőjeként Toller László a Szocialista Párt részéről és én a Szabad Demokraták Szövetsége részéről lettünk feltüntetve, valójában ez az előterjesztés kollektív munka, legalábbis túlnyomó részében kollektív munka, a különböző parlamenti frakciók köz ött létrejött kompromisszumok eredménye. Időnként nem is volt szükség kompromisszumokra, hiszen az alkotmányügyi bizottság folyamatos gyakorlatában megoldott egyes szabályjavaslatokat érintettünk be a Házszabály mostani tervezetébe. Miért mégis ketten szer eplünk ezen a módosító javaslaton előterjesztőként? Szeretném hangsúlyozni, hogy egy rendelkezés, a 14. §, a napirend előtti felszólalásokat érintő rendelkezés kivételével az előterjesztés többi részében kialakult a pártok közötti egyetértés. De hangsúlyoz ni szeretném, hogy a napirend előtti felszólalások kérdésében is tulajdonképpen nemcsak a két kormánypárt értett egyet ezzel a most előterjesztett változattal, hanem ellenzéki támogatása is volt ennek az elképzelésnek. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez az el képzelés is kompromisszumos, és az ellenzék számára több jogot biztosít, mint az elmúlt év nyarán leszavazott, korábbi javaslat volt. Mivel ez egy átfogó, nagy házszabálymódosítás, természetesen nemcsak a napirend előtti felszólalásokról szól, amint az el őbb már jeleztem is. Csak címszavakat szeretnék említeni: többek között például új elem, új intézmény, hogy bevezetjük a bizottsági tájékoztatót mint újfajta parlamenti megnyilatkozási módot, olyan esetekben, amikor például az Országgyűlésnek nem kell hatá rozatot hoznia arról, hogy egy bizottság egy adott témakörben milyen beszámolót készített el. Módosító javaslataink vannak például a szavazási rendről, ezen belül például a zárószavazásról, éppen az azóta megszerzett tapasztalataink bedolgozása értelmében. A költségvetési bizottság kifogásolta, és joggal kifogásolta, hogy a költségvetési vita sajátosságait a Házszabály eddigi rendelkezései kellőképpen nem vették figyelembe. Ennek megfelelően a költségvetési vitára is új rendelkezéseket tartalmaz a mostani e lőterjesztés. Lényeges, hogy a Házszabály értelmezésével kapcsolatban eddig több olyan vitás kérdés merült fel, hogy mikor fordulhatnak, ki fordulhat az alkotmányügyi bizottsághoz értelmezés végett, amelyekről szintén célszerű egy újabb normatív szabályozá s. Érinti a hivatali szervezetet, a titokvédelmet, a könyvtárat is ez a mostani csomag, tehát nagyon sok olyan új rendelkezés kerül a Házszabályba, amelytől egyértelműen azt várjuk, hogy a Ház további munkáját fogja elősegíteni. Hangsúlyozom: az előbbi kér désekben egyetértés volt a különböző frakciók között. A vita a napirend előtti felszólalások kérdésében alakult ki, és tulajdonképpen ez a 14. § jelentette azt a pontot, amely miatt végül is azok sem vállalták az előterjesztés aláírását, akik ezzel egyetér tettek, és remélhetőleg a vita során is támogatni fogják a tervezett megoldásokat. Mi lenne a változás? A napirend előtti felszólalásokra nem bármelyik ülésnapon kerülhetne sor, hanem a parlament rendes ülésezése szerinti első két tárgyalá si napon, ülésnapon. Tehát ha bármilyen ok miatt - akár azért, mert vitanap van, akár a parlament összegyűlt munkája miatt - további ülésnapot kell beilleszteni a parlament munkarendjébe, akkor ezeknél az ülésnapoknál erre a rendkívüli napirend előtti fels zólalási lehetőségre nem kerülne sor. Ez a parlament működőképességét segítené, hiszen általában ezekre a rendkívüli napokra megadott célból hoz döntést az Országgyűlés.
