Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4314. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
3549 A másik kérdés, hogy a vita keretében - hiszen a napirend előtti felszólalásokból már vita keletkezett, ellentétben a kezdeti elképzeléssel, hogy ez csak valamiféle előterjesztés, bejelentés lesz - kétpólusúvá kívánjuk tenni ezt a vitát. Ha valaki egy napirend előtti felszólalás keretében egy rendkívüli, halaszthatatlan, országos jelentőség ű ügyben valamit el kíván mondani, akkor erre a kormány képviselője reagáljon csak, és legfeljebb az a személy, akit személyében érint az itt kialakult párbeszéd. A napirend előtti felszólalások másik nehézsége volt eddig, hogy az 5 percben elmondottakra é s az esetleges, különböző észrevételekre a kormány képviselője mindössze 2 percben reagálhatott eddig. Szeretném hangsúlyozni, hogy a napirend előtti felszólalásoknál nincs írásbeli előterjesztés, a kormány képviselője gyakran csak egy címet kap, hogy mibő l kell felkészülnie, tehát eleve hátrányban van azzal szemben, aki tudja, hogy miről fog beszélni. Ha időben is korlátozzuk ezt a lehetőséget, tehát ötperces előterjesztésre csak két percben tud reagálni, abban az esetben nagyon furcsa párbeszédek alakulha tnak ki az Országgyűlésben, ahogyan erre számtalan példa volt is. A következő kérdés, hogy a napirend utáni felszólalások kérdésében is ugyanezt az időbeli egyensúlyt szeretnénk biztosítani. Tehát ha valaki öt percen belül beszél - és itt is be szeretnénk vezetni az ötperces időkorlátozást , abban az esetben is a kormány képviselőjének legyen meg ez az ötperces reagálási lehetősége, tehát az időbeli egyenlőség szülessék meg. Miben változik a mostani előterjesztés? Változik abban, hogy ha bármelyik frakcióv ezető - vagy adott esetben a helyettese - napirend előtti felszólalást mond el, abban az esetben ne szinte parttalan hozzászólás, vita alakuljon ki azzal, hogy minden képviselőcsoport részéről valaki még hozzászólhat, sőt még a bizottsági elnökök is ehhez hozzászólhatnak. Nem célszerű ez a nagyon hosszadalmas vita, hiszen, mint ahogy erre később majd ki fogok térni, ez bizonyos értelemben a parlament törvényhozó tevékenységének a lakosság általi megismerését teszi nehézkessé. Hangsúlyozni szeretném, hogy a napirend utáni felszólalások keretében nemcsak a frakcióvezetők, de bármelyik képviselő öt percben elmondhatja azt, amit el kíván mondani, és erre a kormánytól reakciót is várhat. Ez jogi lehetőség. A napirend előtti felszólalásoknak valamiféle ilyen jelle gű korlátozása nem a jogi lehetőséget csorbítja, hanem csak arról van szó, hogy mikor hangozhat ez el. Tehát a jogi, politikai oldaltól áttevődik egy tulajdonképpen arckép, image oldalára, a televízió közvetítés során hangzik el, vagy pedig valamikor későb b. (14.20) Úgy gondolom, hogy a parlamenti munka szempontjából az érdemi tevékenység a lényeges, és nem az, hogy valaki a televízió előtt mennyit kíván szerepelni és erre milyen lehetőséget kíván önmagának biztosítani. Szeretném hangsúlyozni, hogy a napire nd előtti felszólalások szabályozásánál szerettük volna megismerni a nemzetközi gyakorlatot. Ennek keretében több ország házszabályát áttekintettük. Így többek között a belga, a dán, a nagybritanniai, a német, az olasz, a román, a szlovén házszabályokat m egvizsgáltuk, de többek között például az Amerikai Egyesült Államok házszabályt pótló határozataival is foglalkoztatunk. Ennek megfelelő jogintézményt ezekben az országokban tulajdonképpen nem találtunk. Az Amerikai Egyesült Államokban a napirendi utáni fe lszólaláshoz hasonló intézmény létezik, a többi országban a parlamenti kontrollnak azok az elemei működnek, amelyek a magyar Házszabályban részletesen, sőt gyakran szélesebb körben biztosítottak, mint a vizsgált házszabályokban. A parlamenti kontroll lénye ges eleme az interpelláció, lényeges eleme a kérdés. Mi bevezettük az azonnali kérdések óráját; működik a vizsgálóbizottságok intézménye; el lehet rendeltetni a politikai vitanapot - tehát nagyon sok olyan intézmény rendelkezésre áll, amelynek keretében a kormány ellenőrzését az ellenzék gyakorolhatja, megvan rá minden lehetősége, gyakran szélesebb körben, mint az ismertetett európai jogállamok eddigi gyakorlatában és szabályaiban ez lehetséges.
