Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
3542 szemben viszont a köztársasági elnök. Ebben azt szeretném kifogásolni, hogy nem egy egyszerű eljárási kérdés a mentelmi jog felfüggesztésére javaslatot tenni vagy nem javaslatot tenni, ez egy nagyon fontos érdemi kérdés. Itt a k öztársasági elnöknek adunk - vagy ad ez a törvényjavaslat - egy olyan mérlegelési jogkört, amely szerintem az ő egyébként eljárási kérdésekhez kapcsolódó státuszába nagyonnagyon nehezen illeszthető be, hiszen itt egyfajta felelősséget is vállal a köztársa sági elnök azáltal, hogy mentelmi jog felfüggesztésére javaslatot tesz vagy nem tesz javaslatot. Az idő rövidsége miatt csak néhány kérdésről szeretnék még beszélni. Röviden az államtitkári jogállásról: a törvényjavaslat indoklása úgy fogalmazott, hogy az államtitkári jogállások területén megpróbál rendet tenni, mint a kormány sok más területén. Ez a rendbetétel az én szememben nem jelentett mást, minthogy egy akkora káoszt teremtett az államtitkárok között, mint amilyen eddig nem volt. Kezdjük a legegyszer űbbnél, a politikai államtitkároknál! A politikai államtitkároknál kétféle kategóriát bővít a javaslat. Az egyik az, hogy több politikai államtitkárt is kinevezhetnek a miniszter helyettesítésére, mert az a formula, amit beterjesztettek, nem zárja ki. A má sik politikai államtitkár, aki nem a minisztert helyettesíti, hanem egy meghatározott feladat ellátására kap politikai államtitkári címet. Azt hiszem, miután itt politikai államtitkár urak ülnek, könnyen átlátható, hogy kétféle államtitkár között felelőssé gében és a feladatok vonatkozásában óriási a különbség. Nem is igen értem, miért tartja célravezetőnek azt, hogy mind a kétféle megbízatást ugyanazzal a jogállással és titulussal lássa el. És akkor ott vannak a kormánybiztosok: nagyon mostohán kezeli ez a törvényjavaslat a kormánybiztosokat, hiszen említi, hogy vannak kormánybiztosok. Meghatározott kormányzati feladatra kinevezhető kormánybiztos, azonban a törvényjavaslat alapján nem tudom eldönteni, hogy állami vezetőnek minősüle vagy sem. Nekem úgy tűnt, hogy nem minősül állami vezetőnek. Miután a kormánybiztost is meghatározott kormányzati feladatok ellátására nevezi ki a kormány, ezért felvetődik bennem a kérdés: lesz olyan feladat, ahol nekem kedves a kijelölendő személy, és az politikai államtitkár le sz, és mint ilyen, állami vezetőnek minősül; a másik hasonló vagy ugyanilyen feladatra pedig majd kinevezek egy kormánybiztost, aki nem minősül állami vezetőnek. Nem értettem, ugyanakkor nagyon fontosnak tartottam volna. Ha átfogó szabályozás készül, akkor viszont szabályozzuk a kormánybiztosok feladatát, jogállását is, hiszen az elmúlt három évben valami nagyon furcsa gyakorlat alakult ki az Országgyűlésben: képviselők kormánybiztosi státuszt kapnak. Ezek egy indoklás szerint úgynevezett - nem is igen tudt am elhelyezni ebben a rendszerben - kvázi kormánybiztosok. Megítélésem szerint semmi másra nem volt jó ez az intézmény, amit a három ügyben a kormánypártok bevezettek, mint arra, hogy egyfajta összeférhetetlenségi törvényt vagy jogszabályt ily módon kijáts szanak. Ugyanakkor a törvényjavaslat meghagyja a címzetes államtitkárok szerepét is. Egyébként nem tudni, hogy ha már a törvény hatálybalépésekor viselt címzetes államtitkári rangokat meghagyja, akkor ők például hogyan illeszkednek bele ebbe a sorozatba. N agyon sajnálom, hogy az időm elmúlott, ezért sajnos a következő körben fogok tovább beszélni. Amiről még nagyon szerettem volna egy mondatot - elnök asszony engedelmével - mondani, az az, hogy teljesen abszurd és teljesen felesleges szabályozásba kezdett a kormány akkor, amikor a kártérítési felelősségről próbált szabályokat illeszteni ebbe az anyagba. Részben van politikai felelősség. Ha kimeríti a büntetőjogi kategóriát, akkor van büntetőjogi felelősség, de nem merek belegondolni abba, hogy egy miniszter egy bankprivatizáció kapcsán gondatlanul 15 milliárd forint kárt okoz, majd ezt követően kéthavi fizetésének megfelelően egy kártérítési eljárás indul. Ez nagyon morbid megoldás. Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgatva az előttem szóló képviselőket, azt hiszem, hogy ha a két kormánypárt között kardinális kérdésben nincs egyetértés, és a benyújtott javaslatot még a
