Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
3541 igen abszurd megoldását, amit Salamon László képviselőtársam előttem már kifejtett. Szere tném megerősíteni magam is azt, hogy például az a bizalmatlansági indítvány, amit egy új intézményként bevezet ez a törvényjavaslat, hogy a képviselők egyötödének javaslatára jogerős bírói ítélet birtokában elgondolkodik a miniszterelnök úr azon, hogy fölm entsen egy minisztert, megint csak egy látszatmegoldás: úgy tűnik, mintha adtunk volna az Országgyűlés kisebbségének, egyötödének valamiféle jogot; a valóságban ez nem jelent jogot még akkor sem, ha ebből levonom azt, hogy a magyar bíróságon egy ilyen eljá rás évekig elhúzódhat. Az általános vitában egy törvényjavaslat kapcsán mindig a legfontosabb kérdés az, hogy azt a törvényjavaslatot hogy lehet a jogrendszerünkbe illeszteni. Ahogy hivatkoztam rá, ez nagyon egyszerű az alkotmány vonatkozásában, mert most elvileg sok mindent megtehetne a jogalkotó, mert az alkotmány módosítása folyamatban van. (13.40) Egy másik törvénnyel összevetve azonban nagyon súlyos aggályaim voltak, és ebben, az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott, képviselők jogállásával kapcsol atos törvényben nemcsak az összeférhetetlenséget szabályozta az Országgyűlés, hanem szabályozott egy nagyon fontos kérdést is: ez a vagyonnyilatkozat. 1990ben már - ugyan még nagyon hézagosan, és nagyon kevés ponton, de - a képviselők jogállásáról szóló t örvénybe bekerült egy szabály, miszerint amikor az országgyűlési képviselők megkezdik a tevékenységüket az Országgyűlésben, vagyonnyilatkozatot tesznek, majd amikor befejezik a tevékenységüket, akkor ismételten vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Ennek ne m az volt a célja, amivé utóbb fajult sajnos - hogy sokan kutakodjanak abban, a képviselő mennyire módos vagy kevésbé módos , hanem az egyedüli célja az lett volna, hogy a két időszak közötti vagyonszaporulat mérésére alkalmas legyen. Ha a képviselő nem t udja igazolni, hogy az adózott legális jövedelméből ez a vagyonszaporulat miből keletkezett, akkor őt ez alapján esetleg felelősségre lehessen vonni. Mi, országgyűlési képviselők 386an egy döntéshozatali eljárásban 1/386od képviselőt jelentünk. Nem értem , a kormány miért nem élt azzal az analógiával, hogy amikor egy miniszter, egy államtitkár vagy adott esetben egy közigazgatási államtitkár - visszatérve a példához - 1/1 formában, tehát egyedül döntéshozó, vele szemben eltekint attól, hogy egy vagyonnyila tkozat adására - csúnya szóval - kötelezze a kormány tagjait. Egyébként ellene voltam az effajta vagyonnyilatkozatnak, ami végül sikeredett, de azt a következetlenséget kérem a kormánypártokon számon, hogy ha ezt egy képviselőnél jogosnak tartották, és ige n nagy felhajtással az Országgyűlés meghozott egy törvényjavaslatot, akkor miért nem tartja ugyanez a kormánytöbbség fontosnak, hogy egy miniszter, egy politikai államtitkár, egy közigazgatási államtitkár ugyanilyen eszközökkel tegyen vagyonnyilatkozatot. Amikor letelik az ő terminusa, számoljon el ezzel, hiszen nála az üzleti és a lobbyzási körök sokkal könnyebben tudják őt befolyásolni és megkeresni, és létezik a legkisebb ellenállás. Ha valaki azt feltételezi, hogy az Országgyűlésben kétszáz ember üzleti érdekből vagy lobbyérdekből megkereshető, az egy nagyon komoly munka. Csak meg kell keresni néhány ponton a minisztert vagy a közigazgatási államtitkárt, és sokkal egyszerűbb a dolog. Ebből adódóan a törvényjavaslat legnagyobb hiányosságának tartom: ha má r egyszer a képviselőkre kiterjesztette, akkor ezt nem terjeszti ki az államtitkárokra és a miniszterekre. Ugyanakkor ez nagyon furcsa is. Miután a képviselőtársaim elmondták részletesen, ezért nem mondom el, hogy kiterjeszti a mentelmi jogot azokra a korm ánytagokra, akik nem országgyűlési képviselők. A jogalkotó itt érzett valami kényszert arra, hogy próbáljon egységesíteni a képviselői és a nem képviselői jogállás között. Azonban a legfontosabb ponton - a vagyonnyilatkozatnál - következetlenül járt el. A mentelmi jog kiterjesztését én sem tudom támogatni. De nem ezzel a részével szeretnék foglalkozni, hanem ebben a törvényjavaslatban a köztársasági elnök úr szerepével. A törvényjavaslat szerint a miniszterelnökkel szemben a mentelmi ügyben az Országgyűlés jár el, a kormány tagjaival
