Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3537 ne m egyszerű törvényjavaslatról van szó, hanem ez az egész magyar parlamentarizmus intézményrendszerének központi kérdéseit érinti. Az, hogy miképpen szabályozzuk a miniszterelnök, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét, meghatározza , hogy miképp tesszük lehetővé a mindenkori új kormánypártok politikusainak a minisztériumaik ellenőrzését és irányítását; másrészt hogy elkerüljük, vagy éppen fokozzuk a mindenkori kormánypártváltás után az új országgyűlési ciklus első hónapjaiban a minis ztériumi felső apparátus cseréjét. Itt már Bihari képviselőtársunk utalt arra, hogy a Független Kisgazdapárt a jelenlegi politikai és közigazgatási államtitkári rendszertől eltérő megoldást javasolt a tárgyalások során, amely valóban megfelel a valóságnak; hiszen a Független Kisgazdapárt álláspontja mindig is az volt az 1989ben megkezdett háromoldalú tárgyalások során kialakított kormány- és államhatalmi ágak egymáshoz való viszonyulásának a konstrukciójáról, hogy az nem tökéletesen sikerült, különösképpen az államtitkári helyzetet illetően. Hiszen a miniszter és a politikai államtitkár a politikai szférába tartoztak, míg a közigazgatási államtitkár pedig irányította a minisztériumi apparátust. Ez - különösen a volt kommunista nómenklatúra tagjait illetően - egy olyan helyzetet teremtett, hogy a miniszter és a politikai államtitkár hermetikusan elzáródott a szakmától, és ennek következtében egy igazán kívánatos működési konstruktíva nem állhatott fenn. Különösképpen rá kell mutatnom arra, hogy ha adott esetb en egy miniszterelnök ezzel a helyzettel akként kíván élni, hogy olyan koalíciós kormányzást hoz létre, ahol egy gyenge miniszterhez a másik oldalról egy erős politikai államtitkárt tesz és fordítva, tulajdonképpen az egész rendszer működését ellehetetlení ti. Ezért a Független Kisgazdapárt - már csak a rendszerváltoztatás végrehajtására vonatkozó társadalmi igényre is tekintettel - a francia rendszerből átvett, de a magyar követelményekhez igazított minisztériumi, olyan kabinetrendszert kíván felépíteni, am ely lényegesen olcsóbb, mint a jelenlegi államtitkári rendszer, ugyanakkor a politikát és a szakmát összeköti. Miután rendkívül kevés a 15 perc rendelkezésre álló idő, itt most annyit jegyeznék meg, hogy a kisgazda elképzelés szerint a cserét mi csak a min isztériumi főosztályvezetők szintjéig hajtanánk végre, nem úgy, mint a '94es választások után történt, ahol a jogszabályi előírásokkal ellentétben - amelyek a miniszter és a politikai államtitkár cseréjét teszik lehetővé - itt a minisztériumok sorát tulaj donképpen lefejezték. Mi azt mondjuk, ez egy kis államnak borzasztó drága, sőt, egy nagy államnak is drága; egy kis államnak ez megfizethetetlenül nagy pénzbe kerül. Mindenképpen szükséges tehát a szakma megvédése, de ugyanakkor a politikai akarat érvényes ítése is. Ez pedig az általunk javasolt kabinetrendszeren belül jobban megoldhatónak tűnik. Most már rátérve arra a konkrét javaslatsorra, amelyet a beterjesztő kormány szeretne keresztülvinni, itt mindjárt a 2. §sal kapcsolatban észrevételezem: helytelen ítem, hogy nincs kimondva, hogy a miniszterelnököt az országgyűlési képviselők közül kell választani. (13.20) Ugyanis az igen tisztelt Ház figyelmét felhívnám arra, hogy a miniszterelnöknek az országgyűlési képviselők közül való megválasztása a parlamentar izmus alapszabályai közé tartozik. Ha ennek a parlamenti rendszernek megfelelő konstrukciót alkalmazunk, akkor a miniszterelnököt az országgyűlési képviselők közül kell választani, és a mi jogi megítélésünk szerint nem igényelne alkotmánymódosítást annak k imondása a jelen törvénytervezetben, hogy nálunk is ezt a közjogi helyzetet kell választani. Így felvetem, hogy a 2. § első mondata így módosuljon: "A miniszterelnök az Országgyűlés képviselői közül választható." A másik paragrafus, amellyel mindenképpen f oglalkoznunk kell, a 10. §, e szakasz rendelkezik ugyanis arról, hogy a miniszterelnöki megbízás megszűnése esetén a köztársasági elnöknek mennyi időn belül kell megtennie javaslatát az új miniszterelnökjelölt személyére. E paragrafus szerint ezt 30 napon belül köteles megtenni a köztársasági elnök, és ez elfogadható néhány megszűnési mód esetén, például ha az a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával vagy halálával történik meg, akkor ez a 30 nap valóban megfelelő határidőnek tűnik. Ám nem fogadható el ez a