Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3535 kinevezési jog alapján túl mélyen nyúlna bele a pártpolitika a közigazgatási adminisztráció életébe. A helyettes államtitkár egyértelműen szakmai pozíciót tölt be, őt s tabilizálni kell, a helyettes államtitkárokat függetleníteni kell a politikai államtitkár - és a miniszter és a miniszterelnök, esetleg a kormány - változásaitól. Ez egy óhaj, ez egy jogi óhaj; a politológia vagy a politikai szociológia sajnos sokszor bebi zonyította, hogy ennek a jogi óhajnak kevés országban tesznek eleget, de azt gondolom, hogy azért meg kell próbálni és meg kell kísérelni a jog által megálljt parancsolni a pártpolitika túlzott belenyúlásának, a politikai zsákmányelv túlzott érvényesülésén ek ebben a vertikális szintben. A második fő kérdés, azok után, hogy milyen keretben, milyen hatalmi szerkezetben kell elgondolni és szabályozni a kormányzati struktúrát: miféle jogi megoldást kell találni, milyen jogi szabályozást kell alkalmazni a kormán ytagok jogállásának szabályozása során. A jogalkotás szintjéről nem kívánok szólni, nevezetesen arról a dilemmáról, hogy egy alkotmánymódosítással - három paragrafus érinti az alkotmánymódosító törvény alapján ezt a területet - és a törvény útján való módo sítással egy időben, illetve törvényalkotással párhuzamosan történjene, vagy egyik megvárja a másikat - és akkor melyik várja meg az egyiket és a másikat. Azt gondolom, hogy általánosan elfogadott jogalkotási elv, hogy párhuzamosan, egymásra tekintettel n yújtanak be két törvényt, egy alkotmánytörvényt módosító törvényjavaslatot és egy új törvényjavaslatot. Nehezebb vagy nagyobb gond az, amiről egyébként Salamon László is beszélt, hogy miféle jogági megfontolások, szabályozási módszerek, felelősségi viszony ok alapján történjen a szabályozás. Ez a törvény komplex jogági szabályozást ad, hiszen a klasszikus alkotmányjogi jogviszonyok, felelősségi viszonyok és megoldások, jogintézmények egyaránt megtalálhatók ebben a törvényben; a kinevezés, felmentés például e gyértelműen az alkotmány jogkörébe tartozó viszonyok és eszerint szabályozandók. A szervezeti jogállás és a részletesebb felelősségi viszonyok tekintetében már nem ilyen tiszta a helyzet, és tulajdonképpen én egyetértek Salamon Lászlóval abban, hogy az alk otmányjogi megoldásokkal szemben a polgári jogi, munkajogi, fegyelmi jogi megoldások és kisebb részben a közigazgatási jogi megoldások túlzóak. Túlzottak nemcsak a szabályozás tárgyát tekintve, hanem a szabályozás módszerét, a felelősségi viszonyok szabály ozását és megoldását illetően egyaránt. Még néhány szót a néhány vitatott kérdésről, nevezetesen háromról röviden. Az egyik a speciális miniszteri mentelmi jog, amit ez a törvényjavaslat vezet be, ez eddig nem volt ismert a magyar alkotmányjogban, nevezete sen a nem képviselő minisztert vagy kormányfőt megillető mentelmi jog. Azt hiszem, hogy itt a mentelmi jog félreértéséről van szó. A mentelmi jog eredetileg és klasszikusan a képviselőket védte a közigazgatással, a közigazgatási szervek, ügyészi szervek, b űnüldöző, nyomozati szervek túlkapásaival szemben. Kérdés, hogy szükség vane képviselői jogállással nem rendelkező kormánytagok, esetleg nota bene miniszterelnök esetében erre vagy sem. Egyrészről azt gondolom, hogy nem egészen életszerűtlen, hiszen ma is van olyan tagja a kormánynak, aki nem képviselő, de azt gondolom, hogy egyébként életszerűtlen, és túlzónak ítélem a miniszteri mentelmi jognak az ilyetén való kiterjesztését, nevezetesen, hogy nem képviselő kormánytagot csak tettenérés esetén lehet őrize tbe venni, illetve a miniszterelnök ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával, a többi kormánytag ellen pedig a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani. Azt gondolom, hogy ez egy felesleges intézmény, nem hisz em, hogy erre szükség van, de ki lehet próbálni, ez megítélésem szerint nem lehet akadálya a törvény útjára bocsátásának, de nem hiszem, hogy élő jogintézmény lesz. (13.10) A második kérdés, hogy ki nevezze ki a helyettes államtitkárt - ezt az előbb már ér intettem. Azt gondolom, hogy végig kell gondolni mind az általános, mind a részletes vita kapcsán; és nem jelent megítélésem szerint törést a kormánytagok jogállását szabályozó törvény egész koncepcióját tekintve, ha esetleg ebben a kérdésben módosul a tör vény.
