Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3511 alakulásában , és tendenciájában jó irányba befolyásolta a polgári pereket is, mégis azt mondhatjuk, hogy a részeredmények ellenére sem hozott áttörést; és érdemben nem változtatott a helyzeten a bírói létszám időközi emelése sem. Mindezek mellett ez is világossá tette, hogy az igazságszolgáltatás feladatainak jogállami szinten történő ellátásához különkülön nem elégséges a bírói létszám növelése, a hatáskörök és az eljá rási szabályok időnkénti kisebb vagy nagyobb módosítása. A személyi és a tárgyi feltételek javítása természetesen elengedhetetlen, de azt az ellentmondást, amely az igazságszolgáltatás tényleges helyzete, lehetőségei és az igazságszolgáltatással szemben ki alakult követelmények és várakozások között fennáll, csak egy átfogó, minden részt érintő reformmal lehet megoldani. Ezért az eljárásjogok, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatása, valamint a bírák, ügyészek javadalmazása területén alapvető változások szükségesek, és a szervezeti változásokat nyilvánvalóan érvényesíteni kell az ügyészi szervezetben is. E feladatok elvégzésére 1996 márciusában hosszabb, több hónapos, féléves előkészítő munka után bizottság alakult meg az Igazságügyi Minisztériumban. A b izottság társelnöke a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese volt, a Magyar Bírói Egyesület is legfelső szinten képviseltette magát. A minisztérium munkatársain kívül tagjai voltak ennek a bizottságnak megyei bírósági elnökök, és képviseltette magát az Országo s Bírói Tanács is. Kezdettől fogva a legszorosabb együttműködés valósult meg a Legfőbb Ügyészséggel is. A kormány 1996 őszén fogadta el az igazságszolgáltatásra vonatkozó reformkoncepciót, majd ezt követően az ügyészségre vonatkozó koncepciót, és ez - amin t már említettem - fő vonalaiban követte a Magyar Bírói Egyesület 1994ben elfogadott elképzeléseit. A kormány döntésének megfelelően külön törvényjavaslat készült a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, az ítélőtáblák székhelyéről, továbbá a bírák jog állásáról és javadalmazásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról. A törvénytervezeteket a kodifikációs bizottság ugyanebben az összetételben, ugyanebben a szakmai körben dolgozta ki, és ezzel párhuzamosan folytatódott az ügyészségről, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvények módosítása is. Még 1996 októberében az igazságügyi tárca tizenhárom bírósági, ügyészségi, szakmai érdekképviseletet kért fel a főbb stratégiai jelentőségű kérdések kapcsán a szabályozás előtt a tartalmat érintő vélemény kialakítására. A megyei bíróságok, a különböző szakmai érdekképviseleti szervek már a koncepció stádiumában többször véleményezhették azt, többször elmondhatták álláspontjukat, és ugyanez a lehetőség biztosított volt számukra a tö rvénytervezetek kidolgozásában is. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztathatom önöket, hogy a javaslatok bírják az Országos Bírói Tanács egyetértését is. 1997 februárjában az Igazságügyi Minisztériumban több mint 250 bíró jelenlétében vitattuk meg a törvénytervezeteket, majd február végén a Magyar Jogász Egylet szervezésében hasonló számban, széles jogászi társadalom bevonásával tartott konferencián került sor hasonló tartalmú vitára. 1996 októberében az alkotmányügyi bizottságon belül megalakult az az albizottság, amely figyelemmel kísérte az igazságügyi reform alakulását; három alkalommal tartottunk tájékoztatót a reform helyzetének alakulásáról, a törvényjavaslatokról. Kértük, hogy az esetleges ellenvéleményeket írásban juttassák el az Igazságügyi Minisztériumba. Ilyen véleményt a jelen lévő képviselőktől nem kaptunk. Tisztelt Ház! Talán a téma - és meggyőződésem, hogy nem is helytelen a "talán" relativizáló jelző alkalmazása - igenis szükségessé teszi azt, hogy a megszokottnál hossza bb expozét tartsak, és lényegében a háttér és a bevezető gondolatok, összefüggések után kívánok szólni a benyújtott törvényjavaslatok megoldásairól. A benyújtott törvényjavaslatok álláspontom szerint megőrizték az eddigi szabályozás értékeit, a bevált korá bbi megoldásokat, és tartalmazzák azokat a szükséges
