Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3512 korrekciókat ott, ahol a korábbi szabályozás nem vált be. A szabályozás tartalmának kialakításánál figyelemmel voltunk és követtük az Európa Tanács miniszteri bizottságának ajánlásait. A bíróságokra vona tkozó szabályozás fő stratégiai célkitűzései a következők: a hatékony működést biztosító bírósági, igazgatási rendszer kialakítása a Legfelsőbb Bíróság szervezeti különállásának egyidejű megszüntetésével; a bírósági szintek számának emelése, amely lehetővé teszi a hatáskörök átrendezését, a helyi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság tehermentesítését, az ez utóbbi számára biztosítva a bírósági jogalkalmazás egységességét elősegítő döntések meghozatalát; a bíróvá válás feltételeinek szigorítása; a bírók és az i gazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának részletes szabályozása. (11.10) A leglényegesebb kérdéseket a következőkben foglalhatom össze a javaslatok sorrendjében: A bíróságok igazgatási kérdései körében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáró l szóló törvényjavaslat megteremti a bíróság önálló hatalmi ág jellegének megfelelő igazgatási konstrukciót, amely a politikailag semleges bírói hatalmat véglegesen elválasztja a végrehajtó hatalomtól, összhangot teremtve a döntési jogkörök és a felelősség között. A javaslatok nyomán létrejön a bírói szervezet egységes igazgatása. Ennek megfelelően a javaslat az igazgatási és személyi kérdésekben megszüntetni a bírói testületek egyetértési jogát, biztosítva ezáltal a létszám és költségvetés ésszerű elosztás át, az erők átcsoportosítását, a megfelelő vezető kinevezését. Az országos igazságszolgáltatási tanács és a bírósági vezetők olyan jogosítványokkal rendelkeznek majd, amelyek garantálják a bíróság mint munkaszervezet hatékonyabb működését. A bírósági igazg atás legfontosabb alanyai a bírák, akik sajátos helyzetű személyek: egyrészt függetlenek az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben, nem befolyásolhatók és nem utasíthatók, másrészt a szolgálati jogviszony keretében kötelesek a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni. Az ügyfél szempontjából is van korlátja a bírósági igazgatásnak, hiszen a javaslat értelmében senki nem vonható el törvényes bírájától. A r endelkezés lényege, hogy az ügyek szignálása előre megállapított ügyelosztási rend szerint történik, tehát a bírósági vezetőknek ebbe nincs beleszólásuk. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az eljárási törvényekben szabályozottak szerint döntenek a bí rók kizárásáról vagy például tartós betegség miatt kell az ügyet átszignálni. A bírósági igazgatás "szereplői" két nagy csoportba oszthatók. Egyrészt a bíróságok működéséért központilag és helyileg felelős szervek és személyek: az országos igazságszolgálta tási tanács, annak hivatala és a bírósági elnökök, akik közül kiemelkedő szerepe van e tekintetben is a megyei bíróság elnökének; másrészt az igazgatásért nem felelős, de abban véleményezési, kezdeményezési joggal közreműködő bírói testületek: az összbírói értekezlet, a bírói tanácsok és a kollégium. Az igazságügyminiszter bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogosítványai megszűnnek, és a bíróságok igazgatására a javaslat létrehozza a kétharmad részben a bírák által választott tagokból, egyharmad részben d elegáltakból álló országos igazságszolgáltatási tanácsot, amely a bíróságokat illetően a legmagasabb szintű, azaz a központi feladatokat ellátó, irányító szerv. E megoldás összhangban van az Alkotmánybíróságnak a bírósági igazgatással foglalkozó határozata ihoz fűzött különvéleményekkel, amelyek lényege szerint a megnyugtató megoldást a bíróság függetlenségét kifejező szervezeti autonómia és önkormányzat jelenti. Egyébként hasonló jellegű szervezeteket ma már az európai alkotmányokban sokkal szélesebb körben találhatunk, mint ez korábban jellemző volt. Ma az európai alkotmányok között tíz olyan van - beleértve a legújabb alkotmányokat is , amelyben ha nem is teljesen hasonló, de megközelítő hatáskörrel legfelsőbb bírósági tanács, legfelsőbb igazgatási tanács , nemzeti igazságszolgáltatási
