Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3509 karakterisztikusan megvalósító országos igazságszolgáltatási tanácsra, vagy kimondatlanul - de fogalmilag körülírva , vagy tételesen is szerepel. Kimondatlanul a FideszMagyar Polgári Párt programjában láth atjuk, a szabaddemokraták és a szocialisták programjában pedig nevesítve is szerepel az országos igazságszolgáltatási tanács. Ebből az a következtetés adódik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a szakmai, történeti folyamatosság mellett igenis van egy politik ai folyamatosság is, amely, remélem, ebben a vitában segítő módon lesz jelen, megkönnyíti a különböző konfliktusok feloldását, és egyben megadja ennek az esélyét; hiszen sok esetben az ellenzőknek azzal kell szembenézniük, akik néhány esztendővel ezelőtt b izonyos megoldások mellett - pártprogramok szintjén is - letették a voksukat, és elismerték ezen megoldások létjogosultságát. Tisztelt Ház! A következőkben arról szeretnék szólni, hogy tulajdonképpen ezek mellett az elemek mellett - amelyeket itt most elmo ndtam - lényegében milyen kép, milyen helyzet alakult ki a magyar igazságszolgáltatásban. Azt hiszem, ennek elemzése és vizsgálata alapvetően és elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy egy reális helyzetmeghatározás alapján vegyük sorba és tervezzük meg a tee ndőinket. Lehet ezt hatásvizsgálatnak, prognózisnak nevezni. Talán inkább a prognózis a pontosabb kifejezés, mert a hatásvizsgálat már a meglévő, működéséből eredő következtetéseket foglalja keretbe. Ez inkább egy olyan prognózis, amely megfelelő kiinduló alapból alakítható ki. Ha a társadalmi közmegítélést vesszük alapul, akkor ebben ellentmondásos elemek vannak. Egyrészről azt tapasztalhatjuk, hogy az állampolgárok körében elégedetlenség mutatkozik meg a bíróságokkal, az igazságszolgáltatás tevékenységéve l kapcsolatosan, amely abban összegezhető, hogy az igazságszolgáltatási folyamat a bírósági szakaszban lassul le. Azonban e megállapítás ténybeli oldalához hozzátartozik az is, hogy ugyanakkor a bíróságokra érkező ügymennyiség és az elintézett ügyek aránya ehhez viszonyítottan - az összbenyomásnál és az általános megítéléshez viszonyítottan - objektíve egy jobb és pozitívabb képet alapoz meg. A pontos helyzetfelismerés érdekében az elmúlt időszakban felmértük a bírósági hatáskörök alakulását, a bíróságok üg yforgalmát, elemeztük a bírói kar összetételét - életkor, szakmai gyakorlat és más szempontok szerint , számba vettük a bírósági épületek állapotát, a számítástechnikai infrastruktúrát, a bírósági ügykezelés rendjét. Mindebből próbáltuk meg levonni a köve tkeztetéseinket. Milyen eredményre jutottunk ezen vizsgálatokat követően? Arra, tisztelt Ház, hogy 1991 és '95 között 162 jogszabály jelent meg, amely a bíróságok hatáskörét érintette. Ebből 98 olyan jogszabály született, amely konkrét feladatnövekedést er edményezett a bíróságok esetében. A bíróságokhoz 1991ben összesen 1 039 389 ügy érkezett - helyi, megyei, legfelsőbb bírósági, peres és nem peres ügyek összesen. Ez a szám 1996ban - az összes ügyérkezés - 1 589 089 volt. Tehát e két szám összevetéséből i s láthatjuk, hogy egy erőteljes feladatnövekedés és ügymennyiségnövekedés következett be a bíróságoknál. Ezen belül a helyi bíróságokhoz az 1991. évi 466 877 ügyhöz képest 1996ban 717 290 ügy érkezett, de a megyei bíróságokhoz érkező ügyek számának növek edése is megközelíti a 200 ezret. Jellemző, hogy 1991ben a cégügyek még alig haladták meg a 100 ezret, 1996ra 442 738ra növekedett a cégügyek száma. Mindezekkel párhuzamosan az a tény is egyértelművé vált, tisztelt képviselőtársaim, hogy a helyi bíróság on dolgozó bírák munkaterhe az 1993as hatásköri változásokat követően 60 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az itt dolgozók 50 százalékának szakmai gyakorlata öt esztendőnél kevesebb. Tisztelt Ház! Azt is tényként kellett megállapítanunk, hogy a bírói lét szám emelése késve követte a munkaterhek növekedését. Az elmúlt időszakban stabilizálódott a helyi bíróságok peres ügyérkezése. Az 1995. évi 332 542 peres ügyérkezéshez képest 1996ban ez a szám mintegy 66 üggyel növekedett. A befejezések számát tekintve a rról tudom önöket tájékoztatni, hogy a befejezések száma összességében mérsékelten növekedett. E tekintetben áttörésről nem tudunk
