Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3508 De folytatása ez a reform nemcsak a XIX. század végi szabályozásban megny ilvánuló tendenciáknak, hanem mindannak, ami 1989 után is történt, hiszen 1989et követően több ízben, hét alkalommal módosította az Országgyűlés a bíróságok szervezetére vonatkozó törvényeket. Ezek a módosítások megteremtették a bírói függetlenség lényege s garanciáit, elkülönítették a bíróságok igazgatási és ítélkezési feladatait, létrehozták a bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületeket, a fegyelmi felelősséggel és a szolgálati viszonnyal kapcsolatos rendelkezéseket törvényi szintre emelték. Re ndkívül komoly jogosítványokat kaptak a jogfejlődés során a különböző bírói önkormányzati és szakmai testületek. Példaként említhetem, hogy olyan jogosítványok jellemezték a szakmai önkormányzati testületeket, mint a bíróságok költségvetésének előterjeszté se, a bírói, fogalmazói, titkári létszám megállapítása, létszámcsökkentés vagy béralapelvonás, álláshelyek ideiglenes átcsoportosítása, a fel nem használt bérmegtakarításról való rendelkezés - mindmind az Országos Bírói Tanács egyetértésével vagy előzetes hozzájárulásával történt. Hasonlóképpen alakult a helyzet a költségvetés, illetőleg a létszám megyék közötti elosztása esetében is. Nagy jelentőségű eseménynek tekintettük az 1990. évi LXXXVIII. törvénnyel szabályozott előmeneteli és javadalmazási rendsze rt. Mindezt összegezve, tisztelt Ház, nyugodt lelkiismerettel és őszintén mondhatjuk azt, hogy a bírósági szervezetre, a bírák jogállására vonatkozó hatályos szabályozás lényegében megfelel a jogállami követelményeknek. Ugyanakkor ez a tény nem jelenti egy ben annak az elismerését is, hogy továbbfejlesztésre és bizonyos rendelkezések felülvizsgálatára ne lenne szükség. Ez az igény többször kifejezésre jutott, hiszen már említésre került a Magyar Bírói Egyesület állásfoglalása 1993 decemberében, majd 1994 júl iusában megerősítésre került az igazságszolgáltatás további reformjával kapcsolatos dokumentumban mindaz az irány, amelyet a bírói egyesület is fontosnak tartott, és amely tartalmilag lényegében egybeesik mindazzal, amit most az önök előtt fekvő törvényjav aslatok tartalmaznak. Ugyancsak a kormányprogram is számos olyan tennivalót határozott meg, amely összefügg a jelenleg tárgyalásra kerülő igazságügyi reformmal. A kormányprogram azt tartalmazza, hogy a kormány szükségesnek tartja az igazságügyminiszter sz emélyzeti és a bíróságok gazdálkodásával kapcsolatos jogainak korlátozását, és azt, hogy ezt az országos igazságszolgáltatási tanácsra ruházzák át. Kiemeli a kormányprogram a bírói függetlenség erősítésében a törvényes bíróhoz való jog következetesebb érvé nyesítését; az igazságszolgáltatás hatékonyabb működése és a bíróság presztízsének növelése érdekében javítani kell a kormányprogram szerint a bírói munka szervezeti és technikai feltételeit; az igazságszolgáltatás egyszerűbbé és gyorsabbá tétele érdekében az eljárási jogok reformját is szorgalmazza a kormányprogram. (10.50) Ezek tehát azok az elemek, amelyek egyben a szakmai programokban is megjelentek, é s ezek azok a vonulatok, amelyek a javaslat kidolgozásában '89től kezdődően - amikor először jelent meg az akkori alkotmánykoncepcióban az országos igazságszolgáltatási tanács, vagy a kétszintű rendes jogorvoslati fórum keretében a négyszintű bírósági ren dszer létrehozása - egy szakmai folyamatosságot biztosítanak. De a történet és a szakmai kontinuitás mellett szólnom kell bizonyos politikai kontinuitásokról is, amelyeket elsősorban a parlamenti pártok politikai programjaiban lelhetünk fel; többek között az 1994 őszén megjelent Nemzeti Megújhodás Programjáról, ahol alternatívaként jelenik meg a négyszintű bírósági szervezet modellje - összefüggésben a jogorvoslati rendszer átalakításával. A többi politikai párt programjában is nyilvánvalóan nem minden elem , nem a reform elemeinek mindegyike szerepel, de a hangsúlyos tényezők jelen vannak, ami a négyszintű igazságügyi szervezetre, a bírói függetlenség további erősítésére, illetőleg a bírói függetlenség garanciális erősítése érdekében a bírói és a törvényhozó i, a bírói és a végrehajtó hatalom elválasztását
