Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3506 két oldalán ülő kormányzó és ellenzéki pártoknak. Magyarországon is, tisztelt Ház, az elmúlt hét esztendőben a közjogi alkotmányos fejlődést illetően azok a tend enciák érvényesültek, amelyek általában KeletKözépEurópa új demokráciáiban is jelen vannak. Ezek között az alkotmányfejlődési tendenciák között elsődlegesen kell kiemelnem a hatalommegosztás alkotmányos szervezeti biztosítékait, ennek a minél részleteseb b kimunkálását; és ehhez szorosan kapcsolódva, szinte fontosságában majdhogynem megelőzve, de ugyanilyen jelentőséggel szabályozták mindenhol a bírói hatalom önállóságának, függetlenségének érvényesülését és ennek alkotmányos biztosítékait. Ma már, azt his zem, többet tudunk 1997ben - a tapasztalataink alapján is - a bírói hatalom önállóságáról, különállásáról és függetlenségéről, hiszen nemcsak a tapasztalatok, hanem az Alkotmánybíróság több határozata is világosabbá tette a lényeget és a különböző összefü ggéseket; és az ebből adódó következtetések a törvényhozás munkáját is megkönnyítik. Tehát ha az egyik indokot keresem, akkor úgy is fogalmazhatok, hogy egy demokratikus államfejlődés folyamatában a korábban érvényesülő elvek következetesebb alkotmányos tü kröződéséről van szó, a reform keretében. Ez a megállapítás természetesen az indokok sorában nem elegendő, mert nem arról van szó, hogy absztrakt államépítési elvek érvényesítése vagy érvényesülése - vagy még teljesebb érvényesülése - teszi szükségessé a r eformot. Ez is nagyon fontos, de ennél még inkább fontosabb az, hogy a jogállami fejlődés keretében a kiszélesülő bírói jogvédelem lehetőségei és az állampolgárok gyakorlati esélyei arra, hogy ez a jogvédelem a mindennapokban felhasználható és használható eszköz legyen, ennek a viszonya miként alakul. Ha ez a lehetőség távoli, és a gyakorlati érvényesíthetőség igen komoly akadályokba ütközik, az érvényesítés túlságosan hosszadalmas, akkor ez egyrészről csalódást válthat ki az állampolgárokban - a jogállam e gésze és intézményrendszere kapcsán , és természetesen nagyon súlyos, közvetlen gazdasági és kereskedelmi, anyagi hátrányok származhatnak ebből. Tehát erre az igazságügyi reformra elsősorban az állampolgárok érdekérvényesítési lehetősége miatt van szükség ; ez a reform elsősorban, közvetve és közvetlenül az állampolgárokat kívánja szolgálni, az állampolgárok számára kívánja elérhetőbbé és lehetőbbé tenni a bírói jogvédelem gyakorlati érvényesítését, azt, hogy a jogszolgáltató szervek képesek legyenek a dönt éseiket ésszerű határidőn belül meghozni. Ez pedig több millió állampolgár ügye; és ebben az elemben látom azt a közös érdeket és közös pontot, amely véleményem szerint - éppen ebből kiindulva - a parlamenti pártok mindegyikét érdekeltté teszi a reform vég rehajtásában. Tehát az igazságszolgáltatási reformnak a célja, megvalósulásának lényege egy korszerűbb, hatékonyabb igazságszolgáltatási szervezet Magyarországon. Ennek keretében évtizedes mulasztásokat kell pótolnunk, az államszervezetnek egy olyan alrend szerét kell megerősítenünk, amely az állampolgári érdekek érvényesítése szempontjából is nagy jelentőségű, de egyben alkalmassá és alkalmasabbá válik arra, hogy bekapcsolódhasson egy olyan európai igazságügyi kooperációba és együttműködésbe, aminek a jövőj e, tisztelt Ház, nem túlságosan távoli, hiszen az európai jogok közvetlen alkalmazásának lehetősége, esélye - Magyarország integrációs törekvéseivel párhuzamosan - a következő évek során, de egy évtizeden belül mindenképpen realitássá válhat. Éppen ezek az átfogó célok késztették arra az igazságügyi reform előkészítőit - és ebben a körben nemcsak a kormányzati szervekről kell szólnom, hiszen a reform kimunkálásában mindvégig szakmai konszenzusok kialakítására törekedtünk, és széles együttműködési lehetősége t biztosítottunk , éppen ez az átfogó jelleg kívánta meg, hogy a feladatokat ne csak a jogalkotás szemszögéből vizsgáljuk, hanem a reform keretéhez közvetlenül vagy közvetlenebbül kapcsolódóan tegyünk meg mindent azért, hogy a jogi szabályozás mellett... - amely, ahogyan említettem, 11 elemből áll és ebből jelenleg 7 van az Országgyűlés előtt; a közeljövőben ide kerül az Országgyűlés elé az ügyvédségről szóló, a cégeljárásról, a cégnyilvántartásról és cégnyilvánosságról szóló, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény, amelyek egységesen, ebben az összefüggésrendszerben, átfogóan teremtik és újítják meg az igazságszolgáltatás jogi alapjait.
