Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
3501 megváltoztatása, az igazságügyi re formmal kapcsolatos előírások és a menedékjogra vonatkozó szabályok. Az első témakörrel kapcsolatosan nagyon röviden csak annyit tudok mondani, tisztelt Ház, hogy az összeférhetetlenség kimondásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavaz atára legyen szükség, ez teljességében összhangot teremt a mentelmi joggal kapcsolatos szabályozással. Úgy hiszem, ez külön indokolást nem igényel. A második tárgykör a népszavazásra vonatkozó alkotmányos rendelkezések kibontása, amely tekintetében 1993 ót a áll fenn alkotmánybírósági határozat alapján szabályozási kötelezettség. Ennek az alkotmányhoz igazítása nem történt meg: új törvényt kell alkotni az Alkotmánybíróság döntése alapján a népszavazásról és természetesen a népi kezdeményezésről; ennek az elő készítése és egyeztetése a pártok között megtörtént. Több alapvető szabályt az Alkotmánybíróság rendelkezése alapján alkotmányban indokolt megjeleníteni; hiszen a népszavazásról, mint a közvetlen demokrácia legfontosabb intézményéről a hatályos alkotmány m indössze annyit tartalmaz, hogy kétharmados törvényben kell az Országgyűlésnek szabályoznia. Ezért tehát az alkotmánynak rendelkeznie kell a népszavazás fajtáiról, a kezdeményezésre jogosultakról, a tiltott tárgyakról, az eredményességre vonatkozó legfonto sabb szabályokról, és szólni kell a népi kezdeményezés jogintézményéről is. A harmadik témakör a kormány tagjainak és az államtitkároknak a jogállására és felelősségére vonatkozó alkotmányos szabályozás átalakítása. E tekintetben szintén régi igény és régi kötelezettsége a kormánynak, hogy ezt a területet szabályozza. Ez az igény még határozottabban jelent meg az Alkotmánybíróság határozatában, amely ez év július 15ig tette az Országgyűlés kötelességévé a törvény megalkotását. A törvény részleteiről - hisz en a mai nap szintén elhangzik ebben a tárgykörben expozé - ez alkalommal kívánok majd szólni. (10.10) Mindenesetre azt le kell szögeznem, tisztelt Ház, hogy a törvény megalkotásához feltétlenül szükség van a hatályos alkotmány szövegének apró korrekciójár a, pontosítására, éppen azért, hogy egyértelmű legyen a jogi helyzet. A negyedik témakör az igazságügyi, igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos szabályozást tartalmazza, amelynek kapcsán szintén számos vita bontakozott ki már az előkészítés időszakában . Az alkotmánymódosítással együtt a reformhoz szükséges hét törvényjavaslat benyújtásra került a Ház elé, és a közeljövőben újabb, ehhez szorosan kapcsolódó törvényjavaslatok benyújtására kerül sor. Nyilvánvaló, hogy a hatályos alkotmány néhány pontjának m ódosítása nélkül az igazságügyi reform végrehajtása, amelyet - ahogyan a bevezetőben is hangsúlyoztam - nemcsak a kormányprogram szempontjából kell fontos feladatnak tekintenünk, hanem valamennyi állampolgár számára rendkívül jelentős ügyről van szó, ez sz ükségessé teszi az alkotmánymódosítást. Mégpedig a bírósági szervezet tekintetében, ahol a jelenlegi hatályos szöveg felsorolja a bírósági szervezet különböző egységeit. Ezt a négyszintű bírósági rendszer kialakításával ehhez a tényhez, illetve ehhez kell majd igazítani, ami egyébként megfelel a magyar jogi hagyományoknak, és sok ponton igazodik a fejlett európai államok bírósági szervezeti rendszeréhez is. A második témakör a bírói függetlenség alapvető biztosítékaként a politikailag semleges bírói hatalom megfelelő jogi garanciáinak, szervezeti garanciáinak megjelenítése érdekékben létrehozandó országos igazságszolgáltatási tanács létrehozásával kapcsolatos. Végezetül ehhez a körhöz tartozik a Legfelsőbb Bíróság feladatával, szerepével kapcsolatos alkotmán yos szabályozás, amelynek magában kell foglalnia a Legfelsőbb Bíróságnak azt a feladatát, hogy olyan jogegységi döntéseket hozzon, amelyek elősegítik az egységes bírói gyakorlat kialakulását. Az ügyészség várható szerepváltozására tekintettel apró korrekci óra van szükség az ügyészségre vonatkozó alkotmányos passzusban, és az igazságszolgáltatási reform utolsó kérdéseként foglalkoznia kell az alkotmánymódosításnak a jogorvoslati jogosultság alkotmányos
