Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
347 az államigazgatással szemben, ha ők halasztanak, határidőt, érdemi ügyintézést mulasztanak. A második cél, hogy megfelelő kényszerítő eszközök álljanak rendelkezésre ennek kikényszerítésére, szankciók, hátrányok alkalmazására nyíljon leh etőség a mulasztóval szemben. Milyen eszközökkel szeretné ez a törvény megvalósítani ezt a célt? Ha az államigazgatási vagy közigazgatási szerv kötelezettségének nem tesz eleget, erre - kérelemre - a felettes szerve utasíthatja őt. Amennyiben nyolc napon b elül nem hoz érdemi határozatot, akkor a felettes szerv elvonhatja tőle az ügyet, és más szervet jelölhet ki, vagy saját hatáskörében intézheti az ügyet. Abban az esetben, ha a felettes szerv az ügyben első fokon jár el, akkor vagy a mulasztóval azonos hat áskörű közigazgatási szervet jelöl ki azzal egyetértésben, vagy első fokon saját maga jár el ebben az ügyben. Önkormányzati hatósági ügyekben a képviselőtestületet utasíthatja, hogy harminc napon belül, vagy a legközelebbi testületi ülésen foglalkozzon a kérdéssel, és érdemben döntsön, hozzon határozatot. A szankcionálás kérdése egyrészt lehetővé teszi, hogy a felettes szerv az eljárás költségeit a mulasztóval szemben elszámolhassa, a mulasztót terhelje az a kötelesség, hogy az eljárás tényleges költségeit kénytelen legyen megtéríteni, tehát ne legyen érdeke neki a határozatot nem meghozni, hiszen a költségek így is, úgy is őt fogják terhelni. (11.40) Másrészt pedig nagyon fontos, hogy a mulasztót a határidők be nem tartása esetén kötelezni lehet arra, hogy eljárjon az ügyben, és az állampolgár ne kerülhessen kiszolgáltatott helyzetbe, az állampolgár ügyében igenis megfelelő időben döntést hozzanak, és az állampolgár ez ellen megfelelő időben jogorvoslattal is élhessen. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk - én is és a Szabad Demokraták Szövetsége is , hogy ezt a törvényt megtárgyaljuk, meghozzuk. Úgy látom, hogy igazából módosításokra sincs szükség, rövid törvénytervezetről és egy nagyon fontos törvénytervezetről van szó. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Salamon László úr, FideszMagyar Polgári Párt, szólásra készül Szigethy István, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót Salamon László úrnak. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Orszá ggyűlés! Tisztelt Ház! A kormány előttünk fekvő törvényjavaslata valós és lényeges problémával foglalkozik. Mint azt már a korábbi megszólalók is érintették, a közigazgatási szervek határozathozatali kötelezettségének elmulasztása, közkeletű jogi szakzsarg onnal mondva: a közigazgatás hallgatása az állampolgároknak, életviszonyaink sokféle szereplőjének számtalan alkalommal okozott, illetve okoz ma is bosszúságot, kisebbnagyobb érdeksérelmet vagy éppenséggel kárt. Ezért az Alkotmánybíróság - a jogállamiság követelményeit szem előtt tartva - joggal állapította meg a 72/1995. (XII.15.) határozatában az alkotmánysértés fennálltát, és joggal hívta fel az Országgyűlést az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére. A kérdés jelentősége okán a FideszMagyar Polgári Párt sajnálatosnak tartja, hogy az Országgyűlés nem tudott az Alkotmánybíróság által megadott határidőben, 1996. december 31éig eleget tenni az Alkotmánybíróság felhívásának. Rá kell mutatnunk arra, hogy a parlament késedelmes eljárása a kormány késedelmé re vezethető vissza, mely csak a múlt év decemberében terjesztette elő a törvényjavaslatot. Ennél azonban sokkal nagyobb probléma, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nem igazán alkalmas a kérdés megfelelő és megnyugtató orvoslására. Ezt akkor is ki kel l mondanunk, ha tisztában is vagyunk azzal, hogy valóban nehéz feladat megoldásáról van szó. A törvényjavaslat indoklása részben maga is számot vet a nehézségekkel. Így egyetértünk azzal a reális gondfelvetéssel, hogy az a megoldás, mely a határidőben tört énő határozathozatal elmulasztását elutasító döntésnek fogná fel, nem járható út. Helyesen szerepel a javaslat indoklásában ezzel kapcsolatban, hogy ebben az esetben az érdemi döntést a másodfokú szerv hozná meg, és hogy ezzel az ügyfél, illetve az ellenér dekű fél egy jogorvoslati lehetőséget elveszítene. E megoldással
